Egyik nap vacsorára sült sertésmájat készítettem, finom fűszeres forralt borral. Lefényképeztem, mert rájöttem, hogy még nem szerepel a blogomon, pedig nagyon ízletes, mégis nagyon egyszerű, persze csak ha jól eltaláljuk, és nem szárítjuk nagyon ki, de azért belül se maradjon félig sült, véres, mert úgy nem szeretjük. Ez most nagyon jól sikerült.
És akkor eszembe jutott, hogy ilyen finom sült májat gyerekkoromban otthon a disznóvágásaink alkalmával mindig szoktunk enni, és milyen jó is volt az.
Családunk mözsi disznóvágásainak ideje sajnos már rég elmúlt, de a szép emlékek megmaradtak. Ezért összegyűjtöttem egy csokorra valót azon ételekből, amelyek a mi családunkban jellemzőek voltak a tél során, és amiket Anyukám, illetve Nagymamám rendszeresen elkészített. Mind nagyon finom volt, szinte most is érzem az illatukat, ízüket...
Az itt látható ételek a májon kívül már szerepelnek itt a blogomon, ezért a hozzávalók és az elkészítésük a megjelölt linken elolvashatóak, megnézhetőek.
Jó nézelődést azoknak, akiknek tudok újat mutatni, és kellemes visszaemlékezést kívánok azoknak, akiknek része volt hasonló disznóvágásokon részt venni!
Hogy hogy is zajlott azokban a régi időkben, már jó 40 évvel ezelőttig, és miket ettünk? Leírom pár mondatban, mármint ahogy én emlékszem gyerekkoromból, amikor mindig kb. tízen voltunk egy-egy disznóvágáson, mind családtagok:
Még nem is pirkadt, már hozzáfogtak a férfiak a disznó leszúrásának, aztán jött egy-két kupica pálinka, mert az kicsit felmelegített, ugyanis azokban az időkben még hideg telek voltak.
Aztán következett a disznó forrázása és a szétbontása. Ekkor előkerült a máj, amiből finom reggeli kerekedett, Nagymamám vagy Anyukám natúran megsütötte, és friss kenyérrel, savanyúsággal, forralt borral kínálta a dolgozó seregnek.
Kezdődött a feldolgozás, a belek tisztítása. Szerencsére ez utóbbitól én távol tarthattam magam 😊.
Az ebéd Sauerprie, azaz egy sváb savanyú pörköltféle volt, finom vegyes húsokból, és a belsőségekből (máj, vese, szív) is került bele egy-egy darab.
Délután - nagyrészt mindig Apukám - ledarálta a kolbásznak és a szaláminak való húst, amit fokhagymával, sóval, borssal, jó minőségű fűszerpaprikával bekevertek.
Közben lecsúszott egy-egy pohárka pálinka, és bor is, ami kellett is az erős munkához....
Kialakították a sonkának és szalonnának szánt darabokat, amikre a pácolás várt.
A hurkáknak való húsokat is előkészítették. A fejhúst, a belsőségeket, bőröket megfőzték, majd ledarálták, és előző nap megdinsztelt hagymával, fűszerekkel bekeverték. Kétfelé választották.
Az egyik részből a húsoshurka - nálunk így nevezték, nem májas - készült. Ez később mikor megfüstölték már, nagyon finom volt hidegen, hasonlóan szeleteltük, mint egy disznósajtot, vagy egy bácskait, de ez a bácskainál sokkal de sokkal finomabb volt.
A másik részéből a véres hurka készült. Ebbe főtt rizs és a szintén ledarált, előtte megfőtt vér került, és majoránna is.
A kész hurkákat az abalében kifőzték. Az abalé az, amibe a hurkának való húsok megfőttek.
Közben a zsírszalonna is feldolgozásra került, a kockára vágása kedvenc elfoglaltságom volt, ebbe már kiskorom óta bekapcsolódtam. Kisütése közben állandóan keverni kellett, a végén egy kis tejet öntöttek bele, amitől szép piros-barna lett a töpörtyű. Ezt a házi töpörtyűt nagyon szerettük, a bolti meg sem közelíti az ízét. Kellett is a sok zsír, mert egész évben ki kellett hogy tartson, mert azokban az időkben csak zsírral főztünk.
Már csak a nap fénypontja, a vacsora maradt hátra. Ez töltött káposzta volt, ami a megkevert kolbászhúsból készült, és természetesen sült hurka, kolbász.😋. Nagyon finom volt mindegyik.
Pár nap múlva készült a kocsonya, az abált tokaszalonna, később hájas sütik.
Január elsején a lencselevesbe vagy a lencsefőzeléke is került füstölt hús, kolbász.
A tél finomságai közt megemlíteném még a tepsis krumplit, szalonnával, kolbásszal megsütve, és a héjában sült krumplit is, amihez fagyos szalonna dukált.
Akkor most mai fotókon, hogy milyen is lehetett mindez, amit leírtam.....
SÜLT MÁJ
A sült májból feltálalt reggeli volt az első étkezés a disznóvágás reggelén. Csak natúran lett serpenyőben megsütve, zsírban, lisztbe való beleforgatás nélkül. Amikor kisült megsóztuk, és megszórtuk őrölt borssal. Mellé friss kenyér, savanyúság, erős paprika és forralt bor is járt.
SAUERPRIE
Ezt a finom pörköltfélét már mindenki nagyon várta ebédre, amit héjában főtt krumplival és kenyérrel ettünk. Talán sült hús is volt, arra már nem emlékszem.
Ez egy a német eredetű étel, amit minden disznóvágás alkalmával megfőzte a családunk, és Sauerprie-nek neveztük, ami magyarul savanyúmártást, savanyú pörköltet jelent. Bár a disznóvágások ideje már elmúlt, de az évek során Anyukám azóta is télen egy-két alkalommal elkészítette.
A Sauerprie hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
TÖLTÖTT KÁPOSZTA
A töltött káposzta már a vacsora egyik fogása volt. Azt is írhatnám ide, hogy ez a kép csak illusztráció, mert a régen, a disznótorra megfőzött töltött káposzta színében és ízében is eltért a mai időben főzöttektől, mert akkor a megkevert kolbászhúsból készült. Szebb színe volt a sok paprikától, és a sokféle hústól az íze is más volt. És akkor tejfölt sem tettünk rá, mert nem volt szokás nálunk. Én a mai napig nem teszek rá tejfölt, mert nem szeretem úgy 😁.
A töltött káposzta hozzávalói és elkészítése itt vagy itt vagy itt olvasható.
DISZNÓTOROS SÜLT KOLBÁSZ ÉS HURKA
Ide is írhatnám, hogy ez a kép is csak illusztráció, de most csak ilyen fotóm van sült hurka-kolbászról 😀. Akkor a vacsoránál nem készült hozzá sem krumpli, sem dinsztelt káposzta, csak savanyú paprikával, ecetes céklával és ecetes zellerrel ettük, és persze finom kenyérrel. Úgy is mondhatnám, hogy húst a hússal ettük 😋.
A disznótoros sült kolbász és hurka hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
ECETES ZELLER
Gyerekkoromban otthon nem múlt el tél és disznóvágás sem úgy, hogy ne lett
volna az asztalon a cékla mellett ez a finom ecetes zeller is. Kiváló savanyúság főleg sült
húsokhoz, pörköltekhez, disznótoroshoz, stb....
Az ecetes zeller hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
KOCSONYA
 |
| Kimerve nem túl fotogén, de finom... 😋 |
Disznóvágás után egy-két nappal már elkészítették a kocsonyát is, ami gyerekkorom óta kedvenc ételem. Abban az időben, mikor még disznót vágtunk friss és jó minőségű alapanyagokból készült.
Ezt a képen látható kocsonyát is otthon Mözsön, az Édesapámnál főztük, de már bolti húsokból.
Most is, mint régen, különösebb díszítés, főtt tojás vagy zöldségek, és színhús hozzáadása nélkül készült és készül. A főzőlébe törött pirospaprika is került, sőt még ennél több is, mint most. Soha nem hűtőben tároltuk, hanem hideg helyre, kamrába tettük, ahol hidegebb volt, mint a hűtőszekrényben.
Aztán, ami még más volt, az évtizedekkel ezelőtt főzött kocsonyát a háziasszonyok nem jénai edényekbe, hanem levesestányérokba merték, amiből a rokonok és a szomszédok is kaptak egy-egy tányérral. Aztán amikor ők vágtak disznót, mi kaptunk tőlük.
Szép idők voltak, jó visszaemlékezni rá....
 |
| Megkezdjük a főzést |
 |
| ...és rákanalazva a lé |
ABÁLT TOKASZALONNA
A kocsonya mellett az abált tokaszalonna is lassan elkészült.
A mai napig szeretjük a finom szalonnákat, kiváltképp ezt. Igazi téli, disznótoros
hangulatú, mely a régi disznóvágások ízét idézi fel még ma is. Minden télen
szoktam egy-két alkalommal venni, amikor szép húsos szalonnát látok,
amit én magam főzhetek meg, és az ízlésünknek megfelelően fűszerezhetek.
Savanyúsággal, erős paprikával, friss kenyérrel kiváló vacsora....
Az abált tokaszalonna hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
DIÓS-HÁJAS SÜTI
Ezt a süteményt régen a nagymamám szokta sütni, disznóvágások után, amikor volt háj. Leírt receptje és neve valószínűleg nem is volt. Így a hozzávalók mennyiségét pontosan nem tudom, csak a kinézetére és az ízére emlékszem. Nekem egy kicsit alacsonyabbra sikerült, mint amit kiskoromban ettem, valószínűleg több tojásból és több dióval kellett volna készítenem a tölteléket, de így is nagyon finom volt, felidézte a régi ízeket.
Szoktak készülni még hasonló módon más leveles kelt tészták is hájból, a darabok ketté hajtva és lekvárral megtöltve, vagy dióval töltve, a tészta négy sarka összecsípve, mint egy túrós batyu. Ilyeneket már nagyon rég nem ettem, de mostanában nem is tudok hozzájutni hájhoz, sajnos...
LENCSELEVES FÜSTÖLT HÚSSAL ÉS HÁZI MEZÉLT TÉSZTÁVAL
 |
| Nincs minden nap Újév, de lencsét enni mindig jó, mert a lencse tápláló és finom! |
Újév első napján Mözsön is szokás lencselevest főzni. Ami kicsit eltérő lehet a más vidékeken főzött levestől, hogy mi nem csipetkével, hanem házi metélt tésztával tálaljuk.
A lencseleves hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
HÉJÁBAN SÜLT KRUMPLI
 |
| A megsült krumplik, mellette a szalonna, mögötte a hagyma |
 |
| A tányéron |
Nem tudom máshol mennyire elterjedt ez az étel, nálunk a téli időszakban sokszor szokott lenni ez vacsorára. Nagyon szeretjük, finom kacsazsírral, savanyított lila hagymával és fagyos füstölt szalonnával, egy jó teával vagy forralt borral nagyszerű eledel....
A héjában sült krumpli hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
TEPSIS KRUMPLI
Aki nem szereti a nehéz ételeket, a jó kis füstölt "disznóságokat", netalán diétázik, annak nem ajánlom ezt a finomságot 😊. Én nagyon szeretem, gyerekkorom kedvence volt ez is. Igazi régi, egyszerű falusi étel, de minden jó benne van, ami egy disznóvágás után megadatik...
A tepsis krumpli hozzávalói és elkészítése itt olvasható.
 |
Kimerve tányérba
|
Amit kedves Katalin itt összeállítottál az remek, csodálatos. Ahogy leírtad a régi disznóvágásokat az is nagyon élethű és azután a bemutatott ételek mindegyike csodás.
VálaszTörlésJó volt olvasni. Mi is voltunk gyerekkorunkban disznóvágásokban, de ez nem a sajátunk volt. Visszahoztad ezeknek az emlékét a számomra.
Köszönöm szépen kedves Lívia, nekem is jó volt visszaemlékezni. Leírtam, amíg emlékeszem a régi időkre, remélem még sokáig 😊😊😊.
TörlésNekem is hasonló emlékeim vannak. Mennyire más volt még az a világ. Csupa "bio" volt minden és friss alapanyagokból készült a toros ebéd, vacsora. Sok finom receptet osztottál meg velünk, jó, hogy csokorba gyűjtötted, így nem merül feledésbe.
VálaszTörlésKöszönöm Nea! Ahogy írod, régen egészen más volt minden, nekem is sok szép emlékem van a gyerekkoromból....
TörlésHej, de micsoda jó (nyálcsorgató) kis bejegyzés ez !!! :-)
VálaszTörlésBoldog gyerekkoromat idézted fel - köszönöm !
Mindet ismertem, egy kivétellel: én még nem is hallottam zellersalátáról és nem is ettem...de valahogy nem tartozik a zeller a kedvenceim közé, így hát azt hiszem marad ismeretlen...
Köszönöm Mari, nekem is jó volt visszaemlékezni a régi szép időkre 😊.
TörlésA zellersaláta nálunk nagy kedvenc volt mindig, ami általában csak télen készült. Igaz, mi levesben is nagyon szeretjük a zellergumót, de így nyersen, savanyítva egész más 😊.
Köszönöm hogy felidézted a régi, szép emlékeidet a disznóvágásról, így most én is nosztalgiázok egy kicsit. Sok munka volt egy disznóvágás alkalmával, de utána milyen jól eset a sok-sok finomság melyeket sütöttünk, főztünk. Olyan guszta minden fotó, hogy kedvem lenne végigkóstolni. Nagyon jó ötlet a zellersaláta, így még nem ettem, de kifogom próbálni. :)
VálaszTörlésKöszönöm Éva! Örülök, hogy neked is szép emlékeid vannak a régi disznóvágásokról. A zellersaláta nagyon finom, próbáld ki, talán nektek is ízlik majd 😊.
Törlés