Katalin konyhája

Három év szünet után idén végre újra sikerült eljutnunk a csíksomlyói búcsúba. Utazással együtt 8 szép napot töltöttünk Erdély csodalatos tájain, s mivel az időjárás is kedvezett, így néztük nevezetességeit, másztuk káprázatos hegyeit, jártuk falvait.

Most is, mint mindig Zetelakán és Torockón szálltunk meg, ahogy 2005. óta mindig, s ahova mint jóbarátok érkeztünk meg. Mindkét helyen újra nagy szeretettel fogadtak minket, sokat beszélgettünk, és sok finomságot ettünk és ittunk. Születésnapomat is itt ünnepeltük, mindkét helyen 💗.

Utazásunk után másnap mindjárt több érdekességet tudtunk megtekinteni. Szejkefürdőn a három éve megnyílt Mini Erdély Parkban úgy sétáltunk mint Gulliver a liliputiak között. Nem győztük csodálni és fotózni a sok apró, valósághoz hű kis épületet. És ha olyanhoz értünk amelynek eredetijénél mi is jártunk már, az még nagyobb öröm volt számunkra.

Utána elsétáltunk még a közeli székelykapu sorhoz is, melynek végén Orbán Balázsnak, a Székelyföld nagy tudósának és leírójának a síremléke található, s előtte, a kapusor végén a saját Lengyelfalván álló székelykapuja áll.

De még ezen a napon Atyhára is ellátogattunk. A bájos faluban mintha megállt volna az idő, itt is szaporán kattogtattuk a fényképezőgépet, annyi szép régi épület várta hogy megörökítsük.

A csíksomlyói búcsú is nagyon szép volt, a Somlyói nyereg ismét megtelt több százezer magyar emberrel, gyerekektől öregekig minden korosztály képviseltette magát. S most végre nem azért nyíltak ki sorban az esernyők mert megnyíltak az ég csatornái, hanem mert olyan meleg volt.

A következő napon felmentünk a székelyek Szent Hegyére, a Madarasi-Hargitára. Ide is nagyon sokan ellátogattak, teteje a kopjafák sokaságával egy valóságos zarándokhely. Mi sajnos nem tudtunk teljesen feljutni a tetejére, mert az út az előző napi esőtől annyira sáros volt egy szakaszon, hogy inkább visszafordultunk. Mondván már többször jártunk fent, pedig nagyon szép lett volna... De megtaláltuk a Szökő-vízesést, ami szintén egy gyönyörű, vadregényes természeti jelenség.

Torockóra való átutazásunk is tartogatott egy érdekességet. Korond mellett felkerestük a Csigadombot, az egykori aragonit bányát, és végigsétáltunk tanösvényén.

Torockóra érkezni újra nagy öröm volt! Itt folytatódott a Zetelakán megkezdett szíves vendéglátás, sok-sok finomsággal. A Székelykő ugyanolyan méltóságteljesen, vigyázón magasodik a falura, csalogat égbenyúló szikláinak megmászására, mint ahogy minden alkalommal, mikor ott vagyunk. Úgyhogy most sem tudtunk ellenállni neki, muszáj volt felkapaszkodni rá, s újra megcsodálni az alattunk elterülő világot.

Másnap a Tordai-hasadék kis testvére, a Túri-hasadék is tudott újat mutatni magából, bár már jártunk itt, de most a hasadék másik oldalán is végigsétáltunk, így egy újabb arcát ismerhettük meg.

Sajnos ezzel be is fejeződött az egy hét, elrohantak a szép napok, de megmaradnak az újabb élmények, melyekkel hazatérve sokig lesz mire visszaemlékezni.

(Idén volt a 27. erdélyi utazásunk, és a 14. Csíksomlyói búcsún való részvételünk.)

Zetelaka, Székelyföld szívében

Zetelaka a Nagy- Küküllő felső, hegyvidéki szakaszán, Székelyudvarhelytől 15 kilométerre, Hargita megyében található községközpont. A településen számos régi tornácos székely ház és székelykapu található.
Székelyföldi szállásunk itt volt.

A Küküllő Panzió szép virágos udvara...

Faházak a panzió kertjében, melynek egyikében laktunk

Az egyik finom reggeli....

...és egy finom vacsora: csorba húsgombóccal, és....

.....gombás csirkepaprikás puliszkával

Kakaós-meggyes kalács

Mindenki kedvence, Kormi - a házőrző kutyus

Egy, a sok szép székelykapu közül, melyek a községben állnak

Szejkefürdő - a Mini Erdély Park

A park 2020. augusztus 1-én nyitott meg, akkor 40 makettal. Mára már ennél jóval több remekbe szabott kicsinyített épületben gyönyörködhet a látogató.
(* jelzi azokat a helyeket, ahol már mi is jártunk és eredetiben is láttuk)

*Vajdahunyad vára

Papd mauzóleum temploma - háttérben a kisvasút

*Feri mögött a nagyenyedi vár

*Kolozsvár belvárosa a Szent Mihály templommal

*Az alsórákosi Bethlen kastély

*Segesvár óvárosa az Óratoronnyal

*Marosvécs - Kemény-kastély

*A csíksomlyói kegytemplom

*Kőhalom vára

*Törcsvár

Szejkefürdő - a Székelykapu sor

Lengyelfalván született 1829. február 3-án báró lengyelfalvi Orbán Balázs, a Székelyföld nagy tudósa és leírója, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Meghalt Budapesten, 1890. április 19-én.

Kopjafás sírját a Székelyudvarhely szomszédságában lévő Szejkefürdőn, a székelykapusor végén találjuk.

A székelykapuk között több majdnem 200 évest is találunk.

Orbán Balázs síremléke a kapusor végén

Atyha, a Sóvidék legmagasabban fekvő települése

A Sóvidék legmagasabban fekvő települése Székelyudvarhelytől 36 km-re fekszik. Temploma, a Szent Mária Magdolna templom 790 m magasan áll, a falu legmagasabb pontján. 2019-ben újították fel. Székelyföld lévén, itt is sok mesterien faragott székelykapu látható a településen.

A település eléggé félreesik a főútvonalaktól, így nem csoda, hogy itt még megtalálhatóak a hagyományos székely építészet jegyei, a régi településszerkezet jellegzetességei.

Egy régi székelykapu....

...és egy újabb, díszes

Ezen a székelykapun keresztül juthatunk fel a templomhoz

A templom kívülről....

...és belülről

Kilátás a hegyekre

Csíksomlyó

A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú, ahova a földkerekség minden pontjáról érkeznek zarándokok...

A csíksomlyói kegytemplom...

...és belseje

A templom kegyszobra, Babba Mária

Tömött sor indul felfelé a nyeregbe - velem

Véletlenül összetalálkoztunk Feri húgával - balról: én, férjem Feri, és sógornőm

Már felértünk a nyeregbe

Egyre többen jönnek, lassan minden "ülőhely" betelik

Ráközelítve az oltárra

Lefelé jönnek már a keresztaljak

A Madarasi-Hargita, a székelyek Szent Hegye

A Madarasi-Hargitára autóval Ivó felől a legkönnyebb a feljutás, jó minőségű aszfalt úton, egészen az 1650 m magasan álló Madarasi menedékházig. Innen pedig már gyalogosan folytathatjuk az utunkat fel az 1801 m magas tetőig, vagy a Szökő-vízeséshez, vagy tehetünk bármely más erdei sétát.

A Madarasi menedékház

Felfelé a tető felé, itt még alig volt sár, de a szél már itt is nagy volt

Ráközelítve a kopjafákkal teli tetőre

A Szökő-vízesés felé - egész nap 12 foknál nem volt melegebb

Sok helyen szépen nyíltak még a krókuszok

Május végi hógolyózás

Vadregényes táj, már közel a vízeséshez

Mi ketten a Szökő-patak előtt

A Szökő-vízesés

Hargitai táj, már lefelé jövet

A Korondi Csigadomb tanösvénye

Az aragonit általában fehéres-sárgás, narancsos, néha kékes színű karbonát kő. Korond határában három dombon található aragonit, közülük a legjelentősebb a középső, a 643 m magas Csigadomb. A tanösvény úgy van kialakítva, hogy télen-nyáron használható legyen. A veszélyesebb helyeken védőkorlátokat szereltek fel, padokat helyeztek el a pihenni vágyóknak.

Mi is végigjártuk a tanösvényt, nagyon érdekes volt.

A tanösvény bejárata...

...és velünk

Kilátás már feljebbről

Aragonit ásvány a kőfalban

Torockó - Erdély egyik legszebb fekvésű faluja, ahol kétszer kel fel a Nap

A Bitai Panzió, ahol Torockón lakni szoktunk

A panzió hangulatos udvara

A szobánk

Az ebédlő

Reggeli tükör tojással....

...és egy másik, bundás kenyérrel

Radóci csorba

Pörkölt tésztával és uborkasalátával

Sertés szelet krumplival és káposzta salátával

Rántott hús rizibizivel

Vegyes sütemények, köztük a híres torockói hamuzsák

Almás pite

A vajor mellett állok, mögöttem az 1129 m magas Székelykő

Feri, Torockó legrégebbi háza előtt, mely 1668-ban épült. Nem mostanában volt...

Az Alsó-piacsor házai

A Felső-piacsor házai

A Felső-piacsor házai tükröződnek a vajor vizében

A Felső-piacsor, mögötte az 1249 m magas Ordaskő

A Duna-ház

Egy régi, jellegzetes torockói ház

Kilátás a Székelykőre az ablakunkból.
Reggel már az ágyból láttuk a "fekvő óriást".

A Székelykő aranysárgára festve az esti lemenő Nap fényében

A Székelykő, a fekvő óriás

Az 1129 m magas Székelykőt az évek alatt már több irányból megmásztuk, most Székelyhidas felől indulva, mivel innen a legkönnyebb feljutni a hegyre. Bár sehonnan sem könnyű, csak esetleg könnyebb... 😀 Szép napsütéses időben indultunk, de mire felértünk sajnos elkezdett csepegni az eső, így a legtetejét most kihagytuk. De így is egy szép nap volt...