2016. május 30., hétfő

Bodzapalacsinta


Megszórva fahéjas cukorral...

A hétvégén könnyű, rövid kirándulást tettünk a közeli Solymáron, a Paprikás-patak mentén jártunk, ahol szép bodzákat találtunk.
Ezt a nagyon finom csemegét is készíthetjük belőle, persze csak ha bogármentes virágokat találunk, és ha olyan helyen tudjuk szedni, ahol nem járnak autók. Itt szerencsére nem járhatnak....

Szörpöt is készíthetünk belőle, mert az is nagyon finom!

...és sima porcukorral

Hozzávalók: palacsintatészta, szépen kinyílt, egészséges bodzavirágok,
a sütéshez: bő, forró olaj,
a palacsinták megszórásához: fahéjas porcukor.

Elkészítése:
A szokásosnál kicsit sűrűbb palacsintatésztát készítsünk. A bodzavirágokat mártsuk bele, ha túl nagyok, kisebb darabokra téphetjük. Szárával fölfelé tegyük az olajba, és süssük szép ropogósra.
Tálaláskor vagy porcukorral, vagy fahéjjal ízesítettel szórjuk meg.

Még a természetben...

...és otthon a tálon, sütésre készen

A virágokat belemártogatjuk a palacsintatésztába...

...és olajban kisütjük


És néhány kép a kirándulásunkról, amikor a bodzát szedtük...

A solymári Szarka vár tornya, ahonnan gyalogosan indultunk

Gyereknap lévén sok kisgyerekkel kirándultak erre

A patakot egy-két híd is átíveli

Az út sziklás rész mellett is elhalad

Szép kis vízesés a patakon....

...és ráközelítve

Az előbbi vízesés teteje

A bodzák - sok volt belőlük

Még lehet bőven szedni, mert még kinyílatlan is szép számmal volt




2016. május 25., szerda

Pünkösdkor Erdélyben jártunk - 2016.


Idén is eljutottunk Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsúra. Egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol ismét nagyon jól éreztük magunkat. Először Zetelakán majd Torockón teltek szép napjaink, mint ahogy már több mint 10 éve, hisz erdélyi útjaink során mindig ugyanebben a két panzióban szoktunk megszállni. S ahova már régóta mint barátok térünk vissza évről-évre. 
Sokfelé jártunk, kirándultunk, finomakat ettünk-ittunk, és sokat beszélgettünk minden nap...
Ízelítőül összeállítottam egy kis sorozatot ide is. Aztán elkezdem majd a Kárpátutak: Erdély című blogomra feltölteni a képeket, részletesen, napokra, helységekre bontva. Akit érdekel, az az elkövetkező időben ott nyomon követheti ottlétünk képes beszámolóit....

A felvételek 2016. május 12-19. között készültek.


Zetelaka - a Küküllő Panzió

A panzió, ahol laktunk

Barátaink kis unokája Zsófi, szép székely népviseletben

Az étterem

Reggelik....


Vacsorák: csorba...

...babgulyás

...töltelékes káposzta

...diós csiga

Készül a finom házi kenyér....

Érdekes volt végignézni a kenyérsütés mozzanatait

Szépek lettek! És finomak!

És készül a kürtős kalács is...

Ami szintén gyorsan fogyott


Csíksomlyó - a pünkösdi búcsú

Vonulnak a csángó asszonyok

A kegytemplom kívülről...

...és belülről

Indulunk felfelé a nyeregbe...




Már a Kis- és Nagy-Somlyó között


Férjemmel - még a mise előtt


Már benépesült a nyereg

S már lefelé menet


Zetelaka - kirándulás a Láz-tetőn

A 870 m magas Láz-tető tetején, mely Zetelaka fölött magasodik. Házigazdánk vitt fel minket, s aztán lefelé már gyalog jöttünk. Nagyon szép volt fent, nyugalom, béke és csend honolt....






Boróka


Mögöttünk lent Zetelaka látszik


Visszafelé, már kicsit lejjebb járunk

Innen Zetelaka teljes hosszában látszik



Zetelaka - a visszaérkező zarándokok fogadása

A csíksomlyói búcsúra gyalogos zarándokok is szoktak indulni Zetelakáról, s ilyenkor, vasárnap este - szintén végig gyalog megtéve az utat - térnek vissza. A falu népe ünnepélyesen fogadja őket. Most mi is elmentünk köszönteni
a zarándokokat, akiket a falu szélén vártunk...

A menet a templomból indult, s útközben sokan csatlakoztak hozzájuk. Mire velük a falu szélére értünk - ahol egy lombokkal, virágokkal díszített kaput készítetek - már hosszú sor kígyózott.

Megjöttek a zarándokok, élükön a lovasokkal...



Indulunk visszafelé a templomba, de útközben...

...egy-két szép székelykaput is megcsodáltunk



A menet visszaérkezett a zarándokokkal a templomhoz, ahol szentmise zárta a napot


Torockó - a Bitai Panzió

Már Torockón járunk, s a Bitai Panzióból gyönyörködünk a lemenő nap fényében pompázó Székelykőben

Az étterem...

...és a finomságok: reggeli

Pizzás csiga, szintén reggelire

A vacsorák: palócleves....

...sült hús....

...töltelékes káposzta

...mini kürtős kalácsok

...lekváros hájas süti

És a kedvenc szobánk, szép torockói falvédővel. Egyébként minden szobában megtalálható valamilyen torockói kézimunka, melyet Magdi, a panzió háziasszonya készített.


Várfalva - kísérlet a Székelykő megmászására

A Székelykő tetején már háromszor jártunk, de mindig a meredek utakon, Torockóról. Most Várfalváról szerettünk volna felmenni, ugyanis innen sokkal lankásabb, viszont sokkal hosszabb is az út. Oda-vissza 20 km.

Még a falu közelében járunk

Még volt kilátásunk...

...majd beértünk a fák közé. Az út szinte végig erdőben vezet, egy eléggé járhatatlan, sáros, szinte mocsaras úton.
Így csak nagyon lassan tudtunk haladni....

Ott békák fürdőznek

Mire erre a rétszerű fennsíkra kiértünk, már nagyon elment az időnk, s a Székelykő csúcsa még elég messze volt. A fenti erdőig, s még azon is túl elmentünk, de onnan is még 3 km lett volna a csúcs, s közben még egy kis esőt is kaptunk....

....ezért lemondtunk a csúcs meghódításáról. Nem mentünk végig, hanem ezen a szép réten bóklásztunk még egy kicsit...




Már visszafelé, közeledve Várfalvához

Nemsokára visszaérünk az autóhoz. De még így is, hogy nem tudtunk egészen felmenni, útközben sok szépet láttunk....


Bonchida

 Utolsó nap Bonchida környékére , a Bánffy kastélyhoz.kirándultunk el....