Egy röpke hetet töltöttünk a vadregényes lengyel Tátrában, amikor minden nap bakancsba bújtunk, és vittük magunkkal többek között ezt az otthon sütött mandulás zabkekszet, amit kirándulásaink során rágcsáltunk el.
Az időjárás sajnos nem volt túl kegyes hozzánk, többször kapott el eső, amit az esőkabát ellenére a bőrünkön is éreztünk. Ezért bánatunkra több betervezett túránk is vagy elmaradt, vagy nem tudtuk úgy végigjárni, ahogy szerettük volna. De így is nagyon jól éreztük magunkat, eljutottunk nagyon szép helyekre. Egy kirándulásunk kivételével a többi mind új, általunk még nem járt csodálatos tájakra vezetett, pedig az előző években, régebben már kétszer is nyaraltunk itt, Biały Dunajecben. Jó elhelyezkedésének köszönhetően kiváló kiindulópontja a tátrai kirándulásoknak. Így mindenki válogathat a nehéz túráktól a könnyű, szinte sétautakig, bőven van kínálat. Mi inkább a könnyű utak felé kacsingattunk, amik bizony sokszor nem is voltak olyan nagyon könnyűek, mert hát a szintkülönbségeket így vagy úgy, de mindig le kellett győzni....
Felkapaszkodtunk magas hegyekbe, meredek sziklacsúcsra - ez utóbbira csak a férjem. Zubogó patakok és kisebb-nagyobb vízesések mellett haladtunk, 1200 m feletti tengerszemben úszkáló kacsákat etettünk. Fogaskerekűvel pillanatok alatt feljutottunk olyan helyre, ahonnan gyönyörű kilátás tárult a Tátra vonulatára.
Megnéztük, hogy hogy készül a bacówkában - a sajtkészítő műhelyben - a finom tradicionális füstölt sajt, a "polonikum", ami annyit jelent, mint nálunk a hungarikum. De nem csak néztük, hanem meg is kóstoltuk ezt az ételkülönlegességet, az oscypek-et, ami eredetileg juhtejből készül. De nagyon finom füstölt sajtok készülnek kecske- és tehéntejből is. És haza is hoztunk belőle, hisz lépten-nyomon árulják őket, piacokon, útmenti vásárokon....
Szállásunk a gurálok földjén, Biały Dunajecben volt, ahol az ugyanilyen nevet viselő folyó hömpölyög, kanyarog, és ahol megcsodálhatjuk a jellegzetes, helyi építészet népi remekműveit is. A Zakopánétól 10 km-re fekvő Biały Dunajec eme hangulatos panziójában minden reggel amikor kinéztünk az ablakon a Tátra mosolygott vissza ránk. Hol napsütötten, csalogatóan, hol felhőbe burkolózva, sejtelmesen, mintha azt súgta volna, hogy kiszámíthatatlan vagyok, ma még bármire felkészülhettek a hegyóriások között. De minden reggel svédasztalos reggeli is várt bennünket, sok-sok finomsággal. A vacsoráinkat még hazai "hidegtálak" is biztosították, illetve beültünk pizzériába, valamint étterembe, kocsmába. Ezek a kocsmák itt a falvakban és Zakopánéban is csak a nevükben kocsmák, inkább hangulatos, jellegzetes, fából épített éttermek, fogadók. Így megkóstolhattuk az ízletes lengyel ételspecialitást, a húsos pirogot, és ihattunk rá finom lengyel söröket.
Kicsit fáradtan, de élményekben gazdagodva tértünk haza.
A felvételek 2020. július 20. és 27. között készültek.
A mandulás zabkeksz, amit vittünk magunkkal
|
A kekszek a Siklawica-vízesés előtt, és.... |
|
....az Olczyska-pataknál |
Hozzávalók: 12 dkg zabpehely, 5 dkg sima liszt, 5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 6 dkg mandula, 12dkg margarin, 15 dkg barna cukor, 1 vaníliás cukor, 1 tojás, 1citrom héja és felének leve, 3 mokkáskanál sütőpor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1 maroknyi mazsola, 2-3 szelet cukorban eltett narancs, 1-1 mokkáskanál őrölt gyömbér és kardamom, 2 mokkáskanál fahéj.
Elkészítése:
A zabpehely kétharmad részét ledaráltam, a többit egyben hagytam. A margarint kikevertem a cukorral és a tojással, majd az összes hozzávalóval mindent összegyúrtam.
Kisodortam, kerek formára kiszaggattam, és előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem.
Amikor kihűltek már lehetett is dobozoni az útra....
Turdossin, még a Felvidéken
|
Az Árva folyó feletti hídon |
|
Turdossinban a temetőben áll a Mindenszenteknek szentelt fatemplom. 1390-ben épült gótikus stílusban, melyet később többször átépítették. |
Chochołów, a népi építészet természetes szabadtéri múzeuma,
már Lengyelországban, közel a határhoz
Zakopane, a lengyel Tátra legfontosabb városa
|
Már odafelé megálltunk a városban, de a hét folyamán többször is ellátogattunk ide... |
|
Ott állok a hídon |
|
Évente 2,5 millióan látogatnak el ide |
|
A finom sajtok, amiből nagyon nagy a választék |
Biały Dunajec, ahol a szállásunk volt
|
A Stoch Mądry panzió, ahol laktunk egy hétig |
|
A panzió oldalnézetből |
|
Az étterem |
|
A svédasztal.... |
|
Egy-kettő a reggelinkből... |
|
A házi cica |
|
Kilátás az erkélyünkről a Tátra felé |
|
A Biały Dunajec folyó.... |
|
Lengőhíd rajta, amin mi is átmentünk.... |
|
Ahol vásárolni szoktunk |
|
Néhány ház a faluban, amelyek mellett esti sétáink során elhaladtunk.... |
|
Egyik vacsoránk, egy 50 cm-es pizza 😊😋 |
|
És a finom lengyel sör, a Żywiec.... |
|
Egy másik, hangulatos étterem.... |
|
....itt pirogot ettünk |
A Siklawica-vízesés, mely Zakopane délnyugati részén található, a Strążyska-völgy végében
|
Odafelé menet |
|
Már a Strązyska-völgyben az azonos nevű patak mellett járunk |
|
A vízeséshez egy keskeny köves út vezet |
|
A vízesés 1124 m magasan van... |
|
A Strązyska Polana - a Palánkos rét. Innen visszafelé menet kapott el az első eső 😮 |
Túránk a Kopieniec Wielki (1328 m) és a Nosal (1206 m) hegyekre
|
A parkolóból alig indultunk el, amikor a járda mellett ezzel a békésen legelésző szarvassal találkoztunk |
|
A Bystra-patak Kuznicében, ahonnan a túrák jelentős része indul. Ez már 2 km-re van a parkolóhelytől. |
|
Itt ágazik el a Kopieniec Wielki és a Nosal felé vezető út |
|
Először a Kopieniec Wielki felé mentünk |
|
Az Olczyska völgyön át vezet az út |
|
Az Olczyska-patak mint búvópatak került elő a hegy gyomrából |
|
Az Olczyska Polana - ahol megpihentünk a zubogó patak mellett... |
|
Tovább a Kopieniec Wielki felé... |
|
Néhol ilyen köves utak nehezítették a túrát... |
|
A tető közelében még meredekebb lett az út |
|
A hegy csúcsa látszik távolabbról... |
|
... és közelebbről. Ide már nem vállaltuk a felmászást. |
|
A pihenőhely közelében üresen álló faházakat láthattunk |
|
A Nosal lábánál, ahol tartottunk egy kis pihenőt.... |
|
Mögöttem a Nosal csúcsa, ahova csak Feri ment fel, hogy miért az mindjárt kiderül... |
|
Akik már felértek |
|
Ez volt a jelzett út a csúcsra - lentről nézve... |
|
... és fentről nézve |
|
Ennek ellenére még kicsi gyrekekkel is feljöttek ide, lépni is alig lehetett |
|
Kilátás a Nosal tetejéről |
|
Már visszafelé Kuznicébe - a Nosal sziklái... |
|
Fejik a tehenet, így nyerik a sajt alapanyagát - a közelben volt egy sajtkészítő műhely |
Siklóval a Gubalowka tetejére (1120 m) - szinte Zakopané része
|
Itt végződik a sétáló utca és kezdődik a Gubalowka - a képen a sikló alsó állomása |
|
Itt már a siklóval repülünk felfelé - kb. 3 perc a 300 m szintemelkedés |
|
Kilátás már fentről a Tátra csúcsaira |
|
Nagy választékban kaphatók a mai divatnak megfelelő maszkok is |
|
Egy kicsit csalódtunk, hogy a kilátás ilyen volt - a hegyeket legtöbb helyen eltakarták a bóvli árusok |
|
Ezek még igaziak 😊 |
|
Kápolna a hegyen |
|
Egy magánház a hegyen |
|
A férjem.... |
|
...és én |
|
Már sorakozunk a visszatéréshez |
|
Inkognitóban a siklón |
Egy szép, könnyű túra a Kościeliska dolinában és fel a Smreczyński (Fenyves) tóhoz
|
Lovas fogatok várnak a vendégekre |
|
Végig a Kościeliska-patak völgyében vezet az út... |
|
Az Ornak menedékház a völgy felső végében... |
|
Még mentünk feljebb, a tengerszemhez |
|
1236 m magasan található ez a kis jópofa tó: Smreczyński staw - középen velem |
|
A kacsák ölik egymást a mandulás zabkekszemért 😋 |
|
Férjem a tó partján, a hegyek előtt |
|
Visszafelé a völgyben a parkoló felé |
|
Az utolsó kép a völgyből, mielőtt elkezdett esni az eső |
Bacówka - a sajtkészítő műhely
|
A Tátra hegycsúcsai - mielőtt a lábuknál leparkoltunk volna |
|
A sajtkészítő műhely udvara |
|
Kilátás ugyanonnan |
|
Kóstoló az itt készült füstölt juhsajtból |
|
Már bent vagyunk a kis házban, ahol folyik a füstölés is, ezért nem túl jók a látási viszonyok... |
|
Ilyenek lesznek a kész sajtok |
|
Itt pácolják a sós lében a füstölés előtt a sajtokat |
|
A műhely mellett Marci barátunk mesél a sajtkészítés történetéről, rejtelmeiről |
Gyalogosan a Kasprowy Wierch (1987 m) felé
|
2013-ban már jártunk a csúcson a felvonóval, most gyalog akartunk eljutni féltávig (1360 m) |
|
Induláskor még nagyon szép idő volt |
|
Nagyon tetszett a patak sok kisebb-nagyobb vízesése... |
|
Itt már kezdett lógni nem csak a felvonó, de az eső lába is |
|
Sajnos nem tudtunk eljutni a tervezett célig, mert megjött az eső,
és már lépni is alig tudtunk a csúszós köveken, így vissza kellett fordulnunk Kuznicébe |
Rövid séta Murzasichle faluban a Tátra lábainál, majd néhány kép még a hazafelé vezető útról: Árva és Likava vára
|
Murzasichle és a Tátra... |
|
Árva vára az útról nézve... |
|
Egy rövid pihenő Likava váránál... |