Az elmúlt szép napokat Mözsön, Édesapámnál töltöttem/töltöttük. A 10 nap alatt a környéket is jártuk, voltunk az ún. Fekete-víznél, ami egy holt-Duna szakasz Mözs határában. Itt már más években is kirándultunk.
Egyik nap meglátogattam a szomszédos Tolna városában régi, kedves jó barátnőmet, akivel már idén 50 éve hogy ismerjük egymást. Nagyon jó volt újra találkozni, és pár órát együtt eltölteni, beszélgetni, sétálni a tolnai Holt-Duna partján.
Aztán ismét felkerestük a Gemenci erdőt, most a Bajához közeli Pörböly környékét jártuk be, eddig itt még nem voltunk. Gemenc Magyarország, valamint Európa legnagyobb, és egyben legutolsó ártéri erdeje. Természetvédelmi oltalom alatt áll. Vadregényes, háborítatlan terület, 17 779 hektáron fekszik, túlnyomó részben Tolna, kisebb részben és Bács-Kiskun vármegyében.
Sok vaddisznót és szarvast láttunk, igaz őket könnyű meglátni, mert egy hatalmas kifutóban laknak, de a szabadban is sikerült egy őzikét "megcsípnünk", persze csak a fényképezőgéppel. A szúnyogok viszont valóban megcsíptek, szinte megettek bennünket. Az egész napos, több mint 17 km-es út után úgy tele lettünk piros foltokkal, mintha himlősek lennénk... ha egyet "leütöttünk", mellette máris másik négy szállt ránk és szívta a vérünket.
Meg szerettük volna nézni azt a 30-35 m magas, közel száz éves, 2013. szeptember 21-én hitelesített, egyedülálló fekete nyárfát,
amelynek törzskörmérete 12 méter. Már közel jártunk hozzá, de az odavezető út egy szakaszon annyira mocsaras, sáros volt, hogy gumicsizma nélkül járhatatlan lett volna. Bosszúságunkra ez kimaradt...
Persze a legtöbb időt otthon töltöttük. Befőztünk finom sárgabarack lekvárt, rumos meggyet, fügefalevél szörpöt - biolevelekből a kertből. De pihenésre is bőven jutott idő a gyönyörű virágok között. Az otthoni házi munkák mellett málnás vanília fagyi is készült, hogy a nagy melegben tudjuk magunkat mivel hűsíteni.
Aztán finom sütit is sütöttem - amit
Melindánál, a "Gerdi süti" blogján találtam -, ez kétszer is elkészült pár nap különbséggel - a kert finom gyümölcseivel -, másodszor az ott töltött házassági évfordulónkra, ami egy-egy pohár pezsgővel jól csúszott lefelé.
Most itt mutatom meg ezt is, a sok másik kedvenc képem mellett:
|
Az első sütésem alkalmával csak málnát tettem a sütire...
|
|
Pár nap múlva a málnán kívül már ribizli és sárgabarack is került rá....
|
Hozzávalók nálam: 2 bögre (2,5 dl-es) tiszt, 1 bögre cukor, 1 bögre tej, 0,75 dl olaj, 1 tojás, 1-1 csomag sütőpor és vaníliás cukor, gyümölcsök - most málna és ribizli a kertből, és sárgabarack.
Elkészítése:
Csak összekevertem a hozzávalókat, kizsírozott-lisztezett kisebb méretű tepsibe öntöttem, és a gyümölcsökkel teleszórtam. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
Nagyon finom lett, köszönöm Melinda ezt a remek receptet!
Most jöjjenek a kert, udvar szép virágai, kaktuszai, és a kirándulásos képek. Tudom, kicsit hosszúra sikerült a kiválogatott képek sora, de a sok száz felvételből így is nehéz volt válogatnom.
Aki unja nem nézi végig 😀, akinek tetszik, az láthat még többet a "Mözsi séta" blogomon, ahova ugyanezeket, plusz párat töltök majd fel.
Édesapám gyönyörű, gondozott kertje:
|
A Hemerocallisok - sásliliomok - színes sora....
|
|
Apukám az üvegháza előtt
|
|
Néhány a kaktuszokból....
|
|
Egy szép pozsgás
|
|
Apukám a most először és utoljára virágzó Agave victoriae-reginae kaktuszával. A közel 40 éves, magról vetett kaktusza idén kivirágzott! Sajnos az agávék egyszer virágoznak életükben, aztán meghalnak. Ezt a felvételt egy tolnai újságíró, Wessely Gábor fotózta, aki itt járt Apukámnál, interjút készített vele a kaktuszáról, majd megjelentette a Tolna vármegyei hírportálon, és a Tolnai Népújságban.
|
|
Közelebbi kép az agávé virágjáról |
|
Kaktuszok, pozsgások az üvegház előtt
|
|
Egy gyíkocska, amint zsákmányát nézi
|
|
Pálmák, örökzöldek
|
|
Hibiszkus |
|
A jól megérdemelt pihenés
|
|
Zafírvirág |
|
Én is pihenek....
|
|
Kála
|
|
Cinia |
|
Egy másik, szép zöld színű gyik
|
|
Hajnalka |
|
Ciniák |
|
A nagy melegben jó volt hűsölni a kis medencénél... |
|
Harangvirágok |
|
A gránátalmafa virágja
|
|
Egy kis hűsítő, vanília fagyi málna ízesítéssel, ami szintén a kertben termett, tetején mogyoróscsoki forgáccsal (ez épp nem nagyon látszik), és sok gyümölccsel
|
A Fekete-víz romantikus, mocsaras Holt-Duna kis szakasza, Mözs határában:
|
Csend, nyugalom, háborítatlan természet....
|
|
A mocsaras vízben még teknősök is laknak, sikerült egyet lefotózni
|
Tolnai kiruccanásom Tolnára, Ági barátnőmhöz:
|
Tolna Fő tere....
|
|
A II. világháború hősi halottainak emlékműve
|
|
'56-os emlékmű
|
|
Szemben a Városháza
|
|
A Holt-Duna partján járunk már, a bárkánál...
|
|
Ági barátnőm
|
|
A játszótéren állok
|
|
A Duna
|
|
Szent István mellszobra a buszmegálló melletti parkban
|
Kirándulás a vadregényes Gemencben, Pörböly környékén:
|
Pörböly, ahonnan indultunk az erdőbe. A kisvasút egyik végállomása a Ökoturisztikai Központnál.
|
|
Vadmegfigyelő - szarvasok....
|
|
...és vaddisznók
|
|
Ezt az őzikét nagyon messziről vettük észre, de ő is minket. Csak egy-két felvételt sikerült készíteni róla, aztán eltűnt a sűrű erdőben.
|
|
Jön a kis vonat! A Gemenci Erdei Vasút hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. |
|
A Duna egyik holt ága....
|
|
....és a mellette lévő pihenőhely....
|
|
Egy szöcske vagy sáska
|
|
Seprence |
|
Pók és zsákmányai
|
|
Séta a vadonban
|
|
Kis tó - benne faágak, de olyan mintha szarvasok úsznának 😊
|
|
Egy másik ártéri tavacska...
|
|
....és még egy
|
|
Az Ökoturisztikai Központnál áll Habsburg Frigyes pavilonja. Az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra épült pavilon eddig is Gemencben állt, de Bárányfoknál. Mi még pár éve ott láttuk. A pavilont szétbontották, majd itt Pörbölyön újra felállították.
|