Újházy tyúkhúsleves

A levesestálban...

...és cérnametélttel tálalva, kis tálkában

Hozzávalók, amennyiből én készítettem: 50 dkg darabolt tyúk (melle és szárnya), 2 szál fehérrépa, 3-4 szál sárgarépa, egy-egy darab zellergumó és karalábé, 1 db gomba (kb. 10 dkg),  10 dkg zöldborsó és karfiol, zeller- és petrezselyemzöld, só, néhány szemes bors, szegfűbors, koriander és borókabogyó, őrölt szerecsendió, egy szelet friss gyömbér, vagy őrölt,  egy-két késhegynyi kurkuma, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma.

Elkészítése:

A húst feltesszük főni 2 liter vízben, sózzuk, hozzáadjuk a zellergumót és a zöldeket, valamint a hagymát és a fűszereket. Kis lángon háromnegyedig puhára főzzük, nálam ez nagyjából két órába telt. Ekkor beletesszük a hosszában elvágott répákat, a fokhagymát, majd néhány perc után a  gombát, a borsót, a karalábét, újabb idő elteltével végül a karfiolt is, hisz ennek kell a legkevesebb idő, hogy megpuhuljon. Közben az elfőtt vizet pótoljuk.

Ha minden megfőtt, leszűrjük a levest, a húst lefejtjük a csontokról, kisebb darabokra vágjuk, a gombát felszeleteljük, a karalábét is feldaraboljuk (sajnos én már az elején kis kockákra vágtam, így a leszűrésnél kis gond volt vele), és a karfiolt rózsáira szedjük. Cérnametélttel tálaljuk.

Érdekességként egy kis idézetet ollóztam a Wikipédiáról:

"Esküvői ebédek, lakodalmak kedvelt első fogása az Újházy tyúkhúsleves. De mitől, mi okból Újházy ez a leves? A válasz egyszerű: a névadó Újházy Ede (1844-1915) a századelő neves színésze. Újházy Ede magas, nehéz testű ember volt. Széles harcsabajuszos, mély és dörmögő hangú, - a megszólalása a színpadon és az életben is mindig eseményszámba ment. A szakma leginkább jeles szerepeiről emlegeti. A nagyközönség szemében gasztronómia-történeti alak is. Pályafutását számos legenda övezi, ezek egyike „tyúklevesének” története, mely elválaszthatatlan a mai Gundel elődjétől, a Wampeticstől. Ott született a nevezetes leves.
Újházy Ede látogatásai során elbeszélte, hogy ő az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával és megfelelő zöldséggel párolt leves kedvelője. Másnap a figyelmes főszakács kedveskedett neki a későbbi tyúkhúsleves első változatával. A Mester megkóstolta. További utasításokat adott a készítéshez. Így alakult, finomodott olyanná, ami a századfordulótól napjainkig a rangosabb vendéglátóhelyek kínálatából még véletlenül sem hiányozhat."

A tyúkhús darabok és néhány zöldség (eredetileg fél tyúkból kellene főzni,
de én csak a képen látható fél kilónyi szárnyból és két melle darabból
készítettem, viszont így is nagyon finom lett)

Elkezd főni a leves

Kis idő elteltével hozzáadjuk a többi zöldséget is
(a gyömbérből csak egy kis szelet kerül a levesbe)

Már minden együtt fől