Kossuth-kifli

Ez a finom sütemény Pozsonyból, Palugyay Jakab vendéglőjéből indult útjára. Palugyayt, a híres vendéglőst, csak úgy emlegették: "a pozsonyi Gundel". A diós és mákos kiflije a képviselők kedvelt csemegéje volt már az 1840-es évek elejétől.

Kossuth pozsonyi tartózkodásai során itt, Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjében étkezett, ami az országgyűlési képviselők kedvenc helye volt. Nagyon szerette ennek a süteménynek a mandulás változatát, ezért viseli a Kossuth-kifli elnevezést, amit Palugyay 1848-ban nevezett el.

Kossuth 1848. március 17-én - épp ma 170 évvel ezelőtt - a vendéglő erkélyéről jelentette be a téren gyülekező tömegnek Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az áprilisi törvényeket. Az erkélyen állva mutatta be a városnak az első magyar független kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is.

Már tavaly szerettem volna megsütni az ünnepre ezt az aktuális sütit, de elmaradt. Idén is majdnem kimaradt, de március 15-én végre elkészült. Könnyű, omlós lett, a tetején a cukros, megpörkölődött dió is nagyon finom lett....

Hozzávalók, egy kb. 24x24 cm-es tepsihez: 20 dkg liszt, 20 dkg vaj vagy margarin, 20 dkg cukor, 4 nagyobb tojás, fél sütőpor, 1 vaníliás cukor, 1 citrom héja és fél leve,  
tetejére: 10-12 dkg durvára vágott dió és kevés kristálycukor keveréke.

Elkészítése:

A margarint a cukrokkal és a tojássárgájákkal habosra kevertem, majd hozzáadtam a reszelt citromhéjat és a levet. A lisztben elkevertem a sütőport.

A tojásfehérjéket kemény habbá vertem és óvatosan beleforgattam a vajas-cukros-tojásos masszába - vigyázva, nehogy összetörjön -, majd apránként hozzáadagoltam a lisztes keveréket is.

Kivajazott-lisztezett tepsibe öntöttem, tetejét megszórtam a durvára vágott dió és kristálycukor keverékével.

Előmelegített sütőben, mérsékelt lángon 25-30 perc alatt megsütöttem. 

Mikor kihűlt, porcukorral megszórtam, és nagyobb méretű pogácsaszaggatóval kifliket, félholdakat szaggattam belőle.