Almás „kőtt” palacsinta

Tálalva a lekváros palacsinta, megszórva porcukorral

Készül a nutis....

...és már kettévágva....

.....de már porcukorral

A lekvárosok, még porcukor nélkül

Nemrég láttam a tv-ben az Ízőrzők Zsáka epizódját, és megtetszett ez az almás, ezzel a fenti elnevezéssel egy kelt tésztájú palacsinta, amit hamarosan meg is sütöttem.
Én csak egy fél mennyiséggel próbálkoztam, de ebből is lett elég sok, vagyis ahhoz képest sok, hogy mivel vastag a tésztája, egy ebédre, egy leves után kettő darab is elég egy személynek. Legalábbis nekünk elég volt, maradt belőle másnapra is, amit mikróban megmelegítve ugyanolyan finom volt, mint előző nap.

Hozzávalók a tésztájához, nálam: 25 dkg liszt, csipet só, 1,5 dl tej, 2 tojás, 3 evőkanál cukor, 2 alma, 1,5 dkg élesztő,

a tálaláshoz: nutella, lekvár, sima és/vagy fahéjas porcukor.

Elkészítése:
Az élesztőt langyos tejben felfuttattam. A lisztben elkevertem a csipet sót, a cukrot, hozzáöntöttem a felfuttatott élesztőt, és belekevertem a meghámozott lereszelt almákat is. Csomómentesre kikevertem. 

Fakanállal dagasztottam egy-két percig, hogy sűrűbb legyen a szokásos palacsintatésztánál. Kevés tejjel még hígítottam rajta, majd fél órát kelni hagytam.
A szokásos módon, olajozott, forró palacsintasütőben kisütöttem. Sütés közben is hígítottam rajta még egy kevés tejjel, mert nagyon sűrűnek tűnt.
Tálalásnál különböző töltelékkel megtöltöttem őket: lekvárral, fahéjas cukorral, nutellával, majd feltekertem, és porcukorral megszórtam a tetejüket.

Nagyon finomak és laktatóak!

Egy tálban a palacsinta hozzávalói - lehet dagasztani

Összeállt a tészta, lehet keleszteni

Fél óra múlva megkelt, tele az apró levegőbuborékokkal   

Az első palacsinta sütése. Jól megdagadt, ezen is látni a kis levegőbuborékokat. 
A következő palacsintákhoz már egy kicsit hígítottam a tésztán kevés tejjel, hogy
 ne legyen annyira sűrű, és ezáltal ne legyenek annyira vastagok a palacsinták.

Az egyik palacsinta sütés közben, de már egyszer megfordítva

Krumplis-sajtos sós keksz

Még a múlt hónap végén láttam meg  Évánál, előtte pedig Gerdinél ezt a finom sós kekszet, ami azonnal megtetszett, és pár nap múlva meg is sütöttem. 

Éva kisebb mennyiséget sütött, én is ezt vettem alapul, így is sok lett belőle, egy tepsibe be sem fértek, viszont gyorsan elfogytak 😋.

Kicsit változtattam az eredeti recepten, de csak annyit, hogy a tésztájába pici szódabikarbónát is tettem, abban a reményben, hogy ezáltal még omlósabban lesznek. És a tetejére kevéske maradék reszelt sajt is került, és köménymag is, amit nagyon szeretünk a sós ropogtatni valók tetején.

Hozzávalók nálam, a tésztájához: 10 dkg reszelt sajt, 10 dkg főtt áttört krumpli, 10 dkg liszt, 10 dkg margarin, ízlés szerinti só, pár csipet szódabikarbóna (kb. egyharmad-egynegyed kis mokkáskanálnyi),

a teteje megkenéséhez: felvert tojás,  

a tetejére még: kevés reszelt sajt és ízlés szerint köménymag.

Elkészítése:
A lisztet sóztam és a margarinnal összemorzsoltam, majd a reszelt sajttal és a megfőtt áttört krumplival sima tésztává gyúrtam össze.

Kinyújtottam aránylag vékonyra, tetejét megkentem felvert tojással, megszórtam reszelt sajttal és megszórtam köménymaggal. Hullámos-vágóval kisebb négyzetekre feldaraboltam. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket, és előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem. 

A sütési időt nem figyeltem, ez úgyis függ a sütőtől, és hogy milyen vékonyra sodorjuk ki.

 

Nagyon finom rágcsálni való, főleg frissen voltak jó ropogósak! Próbáljátok ki! 😀

Szedres pite

Végül két szelet, meghintve porcukorral

Igazi nyári süti, sok gyümölccsel. Most egy szederrel megszórt egyszerű, kevert sütit kívántam meg, ami finom, szaftos, és kevés munkával, rövid idő alatt elkészül.

Az interneten kutakodtam, ott találtam rá erre a receptre, amit némi változtatással el is készítettem, például sokkal kevesebb cukrot adtam hozzá, de így is elég édes lett.

Szaftos, könnyű, lágy tésztája lett, még másnap is ugyanolyan finom volt, mintha akkor sült volna ki. 

Én most fagyasztott szedret használtam hozzá (még tavalyi), de biztos bármilyen más gyümölccsel is ugyanolyan finom, ízletes lenne.

Hozzávalók nálam, a tésztájához: 20 dkg cukor, 10 dkg vaj vagy margarin, 3 egész tojás, 1 tasak vaníliás cukor, 30 dkg liszt, 1 tasak sütőpor, 2 dl tej, 1 citrom reszelt héja, 

a tetejére: 40 dkg szeder (elvétve közte pár szem ribizli is), 2-3 dkg szeletelt mandula.

Elkészítése:
A lágy margarint habosra kevertem a cukorral, majd hozzáadtam egyenként a tojásokat, a vaníliás cukrot, a sütőporral elkevert lisztet, a citromhéjat, és végül apránként a tejet.
A kikevert tésztát sütőpapírral bélelt, 24 x 24 cm-es, levehető oldalú tepsibe öntöttem.
Ezután a megszórtam a tészta tetejét szederrel, majd a szeletelt mandulával is.
Előmelegített sütőben kb. 180 fokon, 30 perc alatt megsütöttem, de ez az idő nagymértékben függ a sütőtől. Figyeljük, hogy szép pirosra süljön a teteje, de az alja se égjen meg.

Ötlet és recept némi változtatással: innen.

Sütés előtt....

...és után

Gulyásleves húsgombóccal és kolbásszal

Gulyáslevesre vágytam, de nem volt a fagyasztóban hozzá való hús, viszont volt több adag darált hús, köztük pulyka húsból is. Gondoltam főzök olyan levest, aminek az elkészítése és íze olyan mint a gulyásleves, de kockára vágott hús helyett húsgombósokat és füstölt kolbászt teszek bele.
Nagyon jó bevált az ötletem, kicsit más ízű lett mint a hagyományos gulyás, de finom, ízletes leves lett belőle, 2-3 napra nem volt gondom a leves főzéssel. 

Még a hónap közepén főztem, de még most is szívesen gondolok rá.... 😋

 

Hozzávalók a leveshez: 1 nagyobb hagyma, sózott hagymakrém, zsír, gulyáskrém, 10 cm füstölt kolbász (vagy több, kevesebb, ki hogy szeretné), két szál sárgarépa és egy fehérrépa, zellerlevél, piros törött paprika ízlés szerint, só, őrölt bors, köménymag, 2-3 babérlevél, kb. 1,5 l víz,

a húsgombócokhoz: 20 dkg darált pulykahús, fél vagy egyharmad tojás, só, bors, ízlés szerint piros törött paprika, 

a galuskához: a megmaradt tojás, pár csipet só és annyi liszt, amennyit a tojás felvesz,

tálaláskor: erős zöldpaprika karikák.

 

Elkészítése:

Ugyanúgy kezdtem a főzést, mint egy hagyományos gulyásnál. A zsíron megdinszteltem az apróra vágott hagymát, sóztam, megszórtam pirospaprikával, és felengedtem a vízzel. 

Hozzáadtam a hagymakrémet, a gulyáskrémet, a borsot, a köménymagot, a babérlevelet és a zellerlevelet is.
Karikára vágtam a répákat, ezeket is beletette mindjárt az elején. Utánasóztam,  majd elkezdtem fedő alatt főzni, kb. 15-20 percig.
Ekkor megkevertem a húsgombósok masszáját, kis gombócokat formáztam, és a kolbásszal együtt hozzáadtam a leveshez.
Mikor úgy tűnt, hogy minden megfőtt, kiskanállal beleszaggattam a galuskát, aminek a tésztáját a hozzávalóiból előzőleg kikevertem.
Már csak pár perc, és már tálalható volt. Erős zöldpaprika karikákat kínáltam mellé.

Calabrese pesztós tészta

A Calabrese pesztó egy krémes, enyhén csípős, dél-olasz szósz sült paprikából, ricottából és chiliből. Kiválóan passzol tésztákhoz, pl. penne (tollhegy), vagy fusilli (orsó) tésztához. Kaptam ajándékba egy ilyen kis üveg szószt, amiből gyorsan és egyszerűen elkészült egy ebéd, fusilli tésztával, gazdagítva egy kis magyaros ízzel.

Hozzávalók: 1 kis üveg Calabrese pesztó (190 gramm), 20 dkg fusilli száraztészta, 15 dkg felső pulykacomb, kb. 10 cm füstölt szárazkolbász, 1-2 kanál olívaolaj, só, bors, pár csipet szárított oregánó és kakukkfű,

tálalásnál: reszelt sajt és friss bazsalikomlevelek.

Elkészítése:
Mivel kész, üveges pesztót  használtam, így nagyon egyszerű volt az elkészítése.

A pulykahúst feldaraboltam, kevés olívaolajon megpirítottam, sóztam, borsoztam és fűszereztem az oregánóval, kakukkfűvel. Kevés vizet öntöttem alá, hogy puhuljon a hús, majd zsírjára pirítottam. 

Ekkor adtam hozzá a karikára vágott kolbászt, amivel együtt pirítottam még egy-két percig. Így finom füstölt ízt kapott a hús is, és a szaftja is.
Közben kifőztem a tésztát, leszűrtem, teflon serpenyőbe tettem, ráöntöttem és elkevertem benne a pesztót, valamint hozzákevertem a megpirított húst és kolbászt.
Ezzel gyakorlatilag el is készültem vele. Kicsit átmelegítettem még az egészet, majd reszelt sajttal és friss bazsalikom levelekkel tálaltam.

Grízes tészta dióval

Tálalva a grízes tészta, dióval és sárgabarack lekvárral...

Megszórva porcukorral

És végül egy tányér, amikor még nincs a tésztán se lekvár, se porcukor

Egy nagyon egyszerű tészta, de ha jól van elkészítve, nagyon finom.

Évánál láttam meg az ő grízes tésztáját, dióval megszórva, úgyhogy itt is köszönöm a remek ötletet! 
Mivel ez a gazdagított ízesítés nagyon megtetszett, így elkészítettem én is.

 

Bevallom, ez az első grízes tészta, amit én csinálok 😁. Otthon sosem volt grízes tészta, és mivel Anyukám otthon volt, így iskolás koromban nem kellett menzákon ennem. 

 

Aztán az első nap, amikor 18 évesen elkezdtem dolgozni, megkóstolhattam életem első grízes tésztáját. Az üzemi konyhán (mert abban az időben elterjedt volt az un. üzemi konyha a vállalatoknál) grízes tészta volt az ebéd, ami nem nyerte meg a tetszésemet. Így évtizedekig ki is maradt az étrendemből 🤣.

 

Csak most, néhány éve, rokonlátogatáskor ettünk ebédre. Spagetti tésztával volt elkészítve, ami nagyon ízlett.  

Eddig nem mertem nekiállni, csak most a napokban. A tésztáját is saját magam gyúrtam, és úgynevezett gyufa tésztát készítettem, aminek sokkal jobb tartása van, mint egy vékony szélesmetéltnek.

Otthon, mikor még Anyukám és a Nagymamám főzött, ilyen fajta házi tésztával készült a túrós tészta, a mákos tészta és a babos tészta is, de ilyen kerül még a mai napig a halászlébe is.

 

Elsőre elég jól sikerült, biztos lesz majd folytatása.....

Hozzávalók a tésztához: 20 dkg liszt, másfél tojás (volt egy maradék tojásom), kevés víz, csipet só, 

a gríz pirításához: 10 dkg gríz, 2-3 evőkanál olaj, kb. 1 dl víz,
a tálalásnál: dió - nem mértem, talán 10 dkg lehetett, de ez ízléstől függhet -, úgy ahogy a porcukor és a sárgabarack lekvár is tetszés szerint, ki mennyit szeretne.

Elkészítése:

Először a tésztát állítottam össze. Mikor összegyúrtam 15-20 percig pihentettem, majd kisodortam, összemetéltem, és forrásban lévő vízben kifőztem. A friss tészta nagyon hamar megfő.

Közben elkészítettem a pirított grízt: a grízt az olajon aranybarnára pirítottam, 10-15 perc alatt. Ezután vízzel felöntöttem, a tűzön hagytam, és kevergetve megvártam míg a gríz kicsit megpuhul, és elfövi a vizét.

Ezután összekevertem a kifőtt tésztával.

Tálalásnál cukrozott darált diót, lekvárt és porcukrot kínáltam mellé. De a darált diót hozzá is keverhetjük a grízzel elkevert tésztához, és csak a lekvárt és porcukrot kínálhatjuk mellé.

Az összemetélt tészta....

...majd már kifőzve

A gríz pirítása....

...és összekeverve a kifőtt tésztával, de ezen a képen még a dió nincs rajta

Meggyes-pudingos babapiskótás desszert

Még a kimerés előtt

Kimerve kistányérokba

Az egyik közelebbről

Egy másik szelet

Itt a nyár, tele vannak a kertek és a piacok gyümölccsel. Ehhez saját elgondolásból született, sütés nélküli, pudingos és babapiskótás édességhez én most a meggyet választottam. De készíthetjük bármilyen más gyümölccsel, a csokis pudinghoz jól passzol a cseresznye, málna, ribizli, vagy akár az áfonya és szeder is. Télen pedig a narancs....

Hozzávalók: 1 tasak csokoládés pudingpor, 5 dl tej, 4 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), babapiskóta (amennyi a tálban elfér), meggy, szintén kedvünk szerint, 

tálalásnál: tejszínhab.

Elkészítése:
Nagyon egyszerű és gyors, és a sütőt sem kell bekapcsolni....
Először az üvegtál alját raktam ki babapiskótával. A pudingot megfőztem a cukorral, és azonnal, még forrón ráöntöttem felét a babapiskótákra. 

Erre került egy sor kimagozott friss meggy, majd rá a többi puding. 

A tetejét kidíszítettem, erre is tettem még meggyet és dekorcukot.
Amint délelőtt elkészült hűtőbe tettem, és délutánra, estére már fogyasztható is volt. Addigra a babpiskóta kellően megpuhult, de nem ázott el.

Jól lehűtve, nagy adag tejszínhabbal finom desszert a nyári napokra - de természetesen az év bármely szakában készíthető befőttel, vagy akár déligyümölcsökkel.

A desszert összeállítása - alul a babapiskóta, rajta az első pudingréteg a meggyel

Nyaralás Mözsön 🌺🌵 - és Pamuk alma kompót

Az elmúlt egy hetet Mözsön, Édesapámnál töltöttem, ami főleg ház körüli, valamint kerti munkákkal telt, de jutott idő némi befőzésre, aztán pihenésre, beszélgetésre, és régi barátnőm meglátogatására is.

Tőle kaptam ezeket a szép, egészséges Pamuk almákat is - még egyszer köszi szépen Ági -, amiből finom kompótot főztem. Más különösebb konyhai tevékenységem nem volt, most kevés időt töltöttem a konyhában.

 

Úgyhogy nagyon jól éreztük magunkat, és gyorsan teltek a napok, a kánikulai délutánonként pedig házi készítési fagyikkal hűsítettük, vagyis magunkat! 😊

A Pamuk almafa egy régi, magyar tájfajta, amely különlegesen aromás, lédús és roppanós gyümölcseiről ismert. A konténeres Pamuk almafa előnye, hogy a fagymentes időszakban bármikor ültethető, gyorsan megered és hamar termőre fordul. Gyümölcsei közepes–nagy méretűek, sárgászöld héjúak, napos oldalukon pirosas árnyalattal. Húsuk fehér, roppanós, lédús és édes-savanykás, igazi csemege frissen fogyasztva is.

Fenti idézet INNEN

Nem tudom ez az almafa, valamint a neve másnak mennyire ismerősismerős, nekünk is volt ilyen almafánk régen, még kiskoromban. Nagy magas fa volt, emlékszem rá, nagyon szerettem.... 

A Pamuk alma kompót

 A kompót teljesen hagyományos módon készült. Az almákat meghámoztam, feldaraboltam, és enyhén cukros, citromlével és szegfűszeggel ízesített vízben megfőztem. Jól lehűtve fogyasztottuk.

 

 

 

A kert virágai...

A sásliliomok....

A kis medence a tavirózsával. 
A medence felett magasodó tiszafa sajnos minden nap hullatja a tűleveleit. 
Úgy látszik neki sem tesz jót a szárazság....

Léggömbvirág

Zefirvirág, más néven esőliliom.....

Az üvegház virágzó kaktuszai....

Éjkirálynő kaktusz, mely híres a hatalmas, fehér, éjszaka nyíló virágairól. A virágok általában évente csak egyszer nyílnak ki, és egyetlen éjszaka alatt el is hervadnak. A kaktusz kúszó vagy kapaszkodó szárú, és trópusi környezetben fákra is felfuthat. Ez a példány már 30-35 éves, a magokat Apukám Kubából kapta, egy ottani kaktuszgyűjtő társától.

Az éjkirálynő közelebbről

A fenti éjkirálynő kaktuszt és ezt a szépen virágzó Echinocereus-t Apukám fotózta, 
a többit már én a hét folymán....