Márton nap közeledtével ha tehetem, szoktam népi szokásokhoz kapcsolódó ételeket készíteni, libaétel, vagy éppen Márton napi édességet, mint tavaly. Vannak fent a blogomon libalevesek, itt és itt, töltött libanyak és különböző libasültek, itt és itt...
Idén a ludaskásával próbálkoztam, a rizst hajdinával kiegészítve. Nem teljesen a "szabályok" szerint készült, próbáltam a saját ízlésünkhöz igazítani. Nagyon finom lett, Márton napig még van egy kevés idő, próbálkozzatok meg vele, vagy valamilyen más libaétellel.... 😋
Márton napja és Tours-i Szent Márton élete
November 11. Márton napja, a néphagyomány szerint az éves gazdasági
munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka a természet
számára. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat és az
újbort is ekkor kóstolták meg először.
Tours-i Szent Márton 316-ban Savaria, azaz Szombathely környékén született, és a római császár katonájaként szolgált.
Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva
megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal.
Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől
kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.
Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték,
371-ben. Ő azonban tiltakozott megválasztása ellen. A legenda
szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták
gágogásukkal.
Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy
részét megtérítette. Életét csodák és gyógyulások kísérték.
A hajdina vitaminokban gazdag, E, B1 és B2-vitamintartalma jelentős. Magas
rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére
gyógynövényként használták.
A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a
táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek
belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a
hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
A hagyományos hajdina ételek (hajdinaliszt, kenyér, kása, lepény)
mellett alkalmas pelyhesített, puffasztott termékek, extrudátumok
előállítására is.
Idézet a Wikipediáról.
A hajdinamagok, nyers állapotban |
A receptet itt láttam, amit a saját ízlésünknek megfelelően átalakítva készítettem el. Megtetszett a benne lévő gomba, de főleg a hajdina, amit még nem ettünk. Finom volt, olyan mint a rizs, ha nem tudtam volna hogy hajdinát eszek, fel sem tűnt volna....
Hozzávalók: 6 db libaszárny, vagy kb. 40 dkg színhús, 1 nagy hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 0,5-1 dl fehér bor, hús- vagy erőleves lé, vagy egy leveskocka, só, őrölt bors, őrölt kömény, szárított és morzsolt majoránna és zsálya, friss rozmaring és kakukkfű (ha nincs, szárított), 25 dkg gomba, 2 sárgarépa, egy marék borsó, 3-4 szál újhagyma, pritamin- vagy kaliforniai paprika, kb. 1-1,5
dl rizs és 10-15 dkg hajdina - mindkettő még főzés előtt mérve ennyi, és a kettő aránya és mennyisége ízlés szerint változtatható.
Elkészítése:
A libaszárnyakról lefejtettem a bőrt és a húst. A húst kis darabokra vágtam. (A csontból lehet levest főzni, a rajta lévő hájat pedig kisütni.)
A hagymát apróra vágtam, az olajon megpároltam, majd hozzáadtam a tört fokhagymát és a libahúst. Fehéredésig együtt pároltam-sütögettem az egészet, majd felengedtem a borral. Beletettem egy leveskockát. Sóztam, fűszereztem, és fedő alatt félpuhára pároltam. Ekkor hozzáadtam a feldarabolt gombát, és együtt készre főztem.
A sárgarépát és borsót külön edényben elkezdtem párolni, kevés olajon, és kevés hozzáadásával. Sóztam, borsoztam (adhatunk még hozzá az előzőekben felsorolt fűszerekből, amelyik kedvencünk), majd mikor már háromnegyedig megpuhult hozzáadtam a kockára vágott paprikát és a felszeletelt újhagymát.
A rizst hagyományos módon megpároltam.
A hajdinát jó kétszeres sós vízben megfőztem. Gyorsan,
kb. 8-10 perc alatt puha lesz.
Leszűrtem, hozzákevertem a rizshez, majd mindent, a húst és a zöldségeket is óvatos mozdulatokkal összekevertem, és már tálalható volt.
A libaszárnyak |
A hús párolása |
Már hozzáadva a gomba |
A zöldségek párolása |
A megfőtt hajdina - akkor jutott eszembe a fényképezése, mikor a nagy részét már belekevertem a rizsbe, azért ilyen kevés 😀 |
Nagyon finomat készítettél guszta! A napokban gondoltam én is valami libás ételre de sajnos ami közel van hozzánk bolt abban nincs, lehet hogy valami süteményt választok majd.(Apósom és sógorom is Márton sajnos már nem élnek, de soha nem volt szokás a családban a libás étel:)
VálaszTörlésKöszönöm Éva! Libás ételek nálunk sem készültek régen Márton napra, csak most pár éve vette fel ezt a szokást :-)
TörlésNagyon guszta amit készítettél és finom is. Hajdinát még én sem készítettem, de majd ez is sorra kerül. Mostanában érdekelnek ezek a régi, hagyományos alapanyagok.
VálaszTörlésLiba pedig lesz Márton napján nálunk is.
Köszönöm Lívia! Jók is ezek a régi hagyományos ételek, és finomak is. Ha módod lesz rá, próbáld ki a hajdinát.
TörlésJó főzést és sütést Neked is, Márton napra :-)