A leves az asztalon |
A leves a tálban |
Hozzávalók a leveshez: egy-két szelet marhahús (rostélyos vagy hátszín), egy darab marhacsont, 2-3 szál sárga- és fehérrépa, 1 hagyma, 1-2 karfiolrózsa, 1-2 darabka karalábé, 1 gomba, zeller és petrezselyem zöldje, só, 1-2 késhegynyi őrölt szerecsendió, egy darabka friss gyömbér vagy kevés őrölt, néhány szem bors, szegfűbors, köménymag, borókabogyó és koriander,
a csigatésztához: házi gyúrt tészta (20 dkg liszthez egy tojás, só, víz).
Elkészítése:
A tésztát már a leves főzése előtt két nappal elkészítettem, majd megszárítottam. 20 dkg lisztből elég sok lesz, ezért érdemes megszárítani, és úgy eltenni a felesleget. A tésztát vékonyra kisodortam, kb. 1x1 cm-es négyzetekre vágtam, majd ezzel az alábbi kis csigatészta készítő sodrópálcával a hozzá tartozó deszkán (amit idén pünkösdkor vettünk Erdélyben) elkészítettem egyenként a csigákat. A tésztát kicsit átlósan tekertem a pálcára, majd körbe forgattam a bordázott részen, és már készen is volt. Ha jó a tészta, könnyen lejön a pálcikáról.
A leveshez a húst még nyersen kis kockákra vágtam, mert ekkor még szebben lehet darabolni, mint főzés után. A húst a csonttal sós vízben feltettem főni a hagymával, a zeller és petrezselyem zöldekkel és a fűszerekkel, majd a forrást követően - ami után már csak egész kis lángon főztem, hogy ne legyen zavaros a leves - kb. 30 perc múlva hozzáadtam a répákat és a karalábét, újabb kis idő elteltével a gombát, majd még később a karfiolt, mert annak kell a legkevesebb idő, és az nem jó, ha nagyon puhára fő. Amikor elkészült a leves, leszűrtem, a répákat karikára vágtam, a gombát felszeleteltem, a karalábét pedig kis kockákra vágtam. A zöldségeket visszatettem a levesbe, hozzáadtam a közben kifőzött tésztát, az egészet még egyszer átmelegítettem, megszórtam frissen vágott petrezselyemmel, és tálaltam.
A csigatészta készítése |
Így néz ki a deszka és a hozzá tartozó pálcika |
A csigatészták közelebbről |
Dew nagyon guszta! Igen finom lehetett ezzel a csigatésztával. Jó régen csináltam én is csigát pedig a hozzávaló szerszámaim is megvannak, csak hangulat kéne, meg egy kis hűvös!:-))
VálaszTörlésÉvike írta......
Ez igen!
A legdrágább vendéglőben sem
készítik ilyen gonddal
ilyen sok-sok hozzáértéssel
rengeteg belevalóval
a marhahúslevest!
Ebbe aztán beletetted szívedet
lelkedet.
Egyszer nekem is azt mondta
valaki, hogy tudod miért ilyen
finom ez -már nem tudom, hogy
mi volt az étel -
mert szívedet-lelkedet beletetted
Hát ilyen ez a leves is!
Köszönöm mindkettőtöknek a szép sorokat....
VálaszTörlésDe jó ez a kis szerkentyű, ilyen is kell nekem:) Az igazi húsleves gyógyszer. Ritkán főzök, a gyerekek kérik, hogy olyat főzzek, mint otthon a mama, mert az a legjobb:)
VálaszTörlésIstenien néz ki a levesed, látszik, mennyire-mennyire finom! :) Különösen a gyönyörű házi tésztáddal! :)
VálaszTörlésIgazán szívmelengető érzés ezt látni!Micsoda étel és micsoda módon!:)A madarasi képeket végignéztem,gyönyörűek,örülök,hogy ismét nálunk jártatok!
VálaszTörlésMicsoda fantasztikus szerkenytyü, és a csiga tészta egy KINCSET ér!
VálaszTörlésA finom leves meg lett tisztelve a szenzációs csiga tésztával!
Köszi hogy megosztottad velünk az ügyes elkészitését!
Trollanyu, Hankka, Edó, Elisabeth, köszi szépen!
VálaszTörlésNagyon szép színe van a levesnek.
VálaszTörlésGyerekkoromban Anyukámmal a hosszú téli estéken rengeteg csigát készítettünk házilag. Néha nagyon tetszett a csigakészítés, néha már bizony egy kicsit untam, de mindenképpen sokkal finomabb a házi csiga. Nagyon szép csinos csigákat készítettél Te is... :)