Pünkösdkor Erdélyben jártunk - 2024. május 15-24.

Idén Pünkösdre is sikerült eljutnunk Csíksomlyóra. Utazással együtt 10 csodás napot töltöttünk Erdély két szép vidékén, Székelyföldön, Zetelakán, majd utána Torockón.

Már 2005. óta járjuk Erdély szebbnél-szebb tájait, és mindig ugyanott, Zetelakán a Küküllő Panzióban és Torockón a Bitai Panzióban szállunk meg, ahol már első alkalomtól kezdve nagy szeretettel fogadnak, így már mint barátok térhetünk vissza hozzájuk. Mindig nagy örömmel várjuk a következő utazást, a jó beszélgetéseket, a sok erdélyi finomságot, amivel kínálnak minket, a kellemes sétákat, és a kalandos kirándulásokat, ahonnan sokszor fáradtan, de élményekben gazdagodva térünk vissza estére a panziókba, majd a végén haza, Óbudára.

Utazásunkat követően másnap mindjárt "felszaladtunk" az 1801 m magas Madarasi-Hargita tetejére, a székelyek Szent hegyére, ahol a keresztek és kopjafák sokasága egy igazi zarándokhellyé vált már az évek során. A kilátás fentről pedig páratlan! Majd visszafelé Zetelakára még felkerestük Varságban a csodálatos Csorgókő-vízesést.
Idén is tudtunk még új látnivalókat felkutatni. Így a következő napon gondolatban visszarepültünk a jégkorszakba, hogy sétálhassunk a tajgán, vagyis a Fenyőkúti Tőzegláp Tajga tanösvényén. Utána még a közeli Felsősófalvai-kilátóba is felkapaszkodtunk, hogy az alattunk elterülő Sóvidékben gyönyörködhessünk.
Következő nap eljött a Csíksomlyói búcsú napja, ahova a földkerekség minden zugából ellátogatnak a katolikus zarándokok. Az utána következő nap volt Zetelakán az utolsó napunk, ekkor szikrázó napsütésben Borszéken töltöttünk szép órákat, ahol sok érdekes látnivaló várt. Sétáltunk a zömében felújított monarchia idei villák, pavilonok és források között, de bemerészkedtünk a hatalmas sziklák övezte Medvebarlang birodalmába is, ami igazából nem barlang, de csodálatos képződmény. Utána a Jégbarlang keskeny sötét gyomrában is tettünk pár lépést, és a Bagolyvárra is felkapaszkodtunk, a szép kilátás reményében, de a kilátót körülölő magasra megnőtt fenyők mindent eltakartak.

Aztán elkövetkezett a Torockóra való átutazásunk napja, ahol folytatódott a szíves vendéglátás, a séták, egy kirándulás és a finom falatok gondos elpusztítása.
Sajnos az időjárás változékonyabbra fordult, gyenge esőkkel, így az itt töltött három napból inkább csak pihenésre, sétákra, és egy hegyi kirándulásra tellett. A Vidajkő nem adta könnyen magát, mert sem Vidaj településről nem tudtunk kicsit közelebb kerülni hozzá, itt a nagy sár miatt, Torockóról pedig a hosszú táv, és az egyre nehezebb út miatt. De ami kilátás volt az út során, az lenyűgöző volt.
Utolsó itt töltött napunkon meg tudtuk még látogatni a közeli, nagy múltú Nagyenyedet is, és a festői Kőközben is tudtunk sétálni, pihenni.

(Idén volt a 28. erdélyi utazásunk és a 15. Csíksomlyói búcsún való részvételünk.) 

Kedvcsinálónak ennyi képet válogattam ide egy rövid - vagy talán nem is olyan rövid - összefoglalónak, de a közel 2000 felvételből nehéz volt válogatni. De részletesen, többet töltök majd fel a Kárpátutak: Erdély nevű blogomra.... ahova mindenkit szívesen várok oda is, akit érdekel....

Zetelaka, kedvenc székelyföldi falunk

A Küküllő Panzió Zetelakán

A panzió virágos udvara

Reggelik, sok finomsággal...

...és töltött bundás kenyér

Egyik nap a leves: babgulyás

Rántott hús - az egyik vacsora

Kürtös kalácsok, amiket a házigazdáink a vendégekkel együtt szoktak sütni a panzió udvarában

Áfonyás süti

Kormi, a hűséges házőrző, a vendégek kedvence

A Madarasi-Hargita, a székelyek Szent Hegye

A Madarasi menedékház, 1650 m magasan, ahonnan már csak gyalogosan lehet felmenni a csúcsra

Már közel van a hegytető

Mi ketten

Az 1801 m magas tető

Panoráma a Hargita tetejéről (rákattintva nagyobb lesz ez a kép is)

A Csorgókő-vízesés a Varságban, amit a Hargita után kerestünk fel

Székelyvarság a Görgényi és a Hargitai havasok által közrefogott kis medencében - a Varsági- medencében - fekszik, tengerszint felett 800-900 m-en. Területén, a háborítatlan természetben találjuk a 7 méter magasból lezúduló Csorgókő-vízesést.

A fenti képen látható diákok a Határtalanul program keretében voltak itt Zetelakán, szintén a Küküllő Panzióban laktak. Ezen a napon többször is összetalálkoztunk velük.

A vízeséstől fél kilométerre lévő Jézus-kútja, finom vizű forrással...

...és rövid séta a környékén

Fenyéd

Fenyőkút felé átutazva Fenyéden, az autóból fotózva ez a szép színes kapu

A Tajga tanösvény - Fenyőkút tőzeglápja

A láp területén csak a pallókon szabad közlekedni

Néhány növény a tanösvény területén....

Hüvelyes gyapjúsás

Áfonya

Tőzegrozmaring

Tőzegmoha

A Felsősófalvai kilátó

A tőzegláp után a Felsősófalvai-kilátóba is felkapaszkodtunk

Útközben egy kecskéket és birkákat terelő pásztorral is találkoztunk, akinek sok kis kutyája is volt, jól összebarátkoztunk velük. Azt is megtudtuk, hogy medvék járnak a környéken, felfelé menet láttunk is medvenyomokat az úton. Nem volt túl bizalomgerjesztő, de szerencsésen felértük a kilátóhoz...

....ahonnan nagyon szép volt a kilátás az alattunk elterülő Sóvidékre

Itt fent elég hűs volt, és nagy szél

Panoráma a kilátóból (érdemes rákattintva is megtekinteni)

Pihenőhely, ami maga a kilátó

Székelykapu részlet  a faluban, Felsősófalván

Csíksomlyó, a katolikus kegyhely

A kegytemplom....

...és belülről...

Babba Mária szobra az oltár felett....

A templom már kicsit messzebbről nézve. Idén itt lent maradtunk a templomnál, csak idáig jöttünk fel, mert az előző, egész éjjel tartó eső miatt nagy volt a sár...

Idén is a panzióban megszálló buszos csoport volt olyan kedves, hogy elvittek bennünket Csíksomlyóra

Ismét a kegytemplom előtt

Már lefelé, vissza a buszhoz

Hargitai táj és Máréfalva

Visszafelé jövet Zetelakára, a buszból fényképezve a szép hargitai táj...

...és két szép székelykapu, már közeledve Zetelakához, Máréfalván (sajnos nem a legjobb minőségűek)

Borszék, a gyógyvizek városa

Borszék, a patinás fürdőhely.....

Egy-két monarchiabeli villa, a sok közül...

A Petőfi-forrás

Borszék egy hatalmas parkerdőben fekszik

Egy pihenőhely

Kis medence, gyógyvízzel

Gyönyörű sziklás sétány

A Medvebarlang hatalmas sziklabirodalma.... 🐻

Szia Feri!

A Jégbarlanghoz vezető út

A Jégbarlang bejárata....

...és a belseje

Már a Bagolyvárhoz vezető vadregényes út részlete - a háttérben látható gerendákból "épített hídon" lehetett átkelni a kis patakon. Jobb oldalt a Pierre Curie forrás kis pavilonja látható

És a Bagolyvár kilátó - kilátás nélkül 😓

Visszatértünk a villák közé

A Kossuth-forrás, neki van a legnagyobb pavilonja

Ditró

Borszékről visszafelé Zetelakára, a távolban Ditró hatalmas temploma

Torockó, ahol kétszer kel fel a Nap - most volt hogy egyszer sem

Megérkeztünk Torockóra - a Bitai panzió az utcáról nézve...

...és az udvara, ahol már vártak minket...

Kilátás a panzió teraszáról a Székelykő monumentális szikláira

A panzió étkezője

Néhány a sok finomság közül, reggelik....

...az előtérben padlizsánkrém

Gulyásleves

Töltött káposzta

Kakaós, meggyes süti

Fánk áfonyalekvárral, tejszínhabbal - mint egy költemény, sajnáltuk is megenni, de annyira csábított, hogy hamar üres lett a tányér

Egy régi ház, a panzió utcájában

Ez a ház is a közelben van

A központ felé haladva érhetjük el a Dunaházat

Feri a vajor szélén ül - háttérben a Székelykő

....és a vajor mellett, a forrásnál

A Felső piacsor házai tükröződnek a vajor vizében

A Felső piacsor egyik háza, velem

Az Alsó piacsor néhány háza

Ilyen, ehhez hasonló szép festett házszámtáblák láthatóak sok kapun

Csendélet székely kapuval, és "székely kővel"

A templom

Útban a 1285 méteres mészkőszirt, a Vidajkő felé

Vidaj községből szerettünk volna kirándulást tenni a Vidajkő felé, de hamar feladtuk, mert olyan nagy volt a sár, hogy elmerültünk volna benne

Az 1285 m magas Vidajkőre itt ezen az egy helyen volt csak szép kilátás - vagyis más kilátás sehol sem volt 😟, de amúgy szép volt ez a vidék is...

Visszajöttünk Torockóra, mert innen is vezet fel út a Vidajkőre. Már ilyen magasan járunk, mélyen alattunk Torockó....

Ketten

Pazar kilátás a Székelykőre

Tovább a Vidajkő felé végig erdőben vezet út. Hosszú gyaloglás után végre volt egy kis kilátás....

..de a Vidajkőre nem

Már késő délután, visszafelé, közeledve Torockóra

Nagyenyed, a nagy múltú város

A nagyenyedi vártemplom egyik bástyája

Mögöttem a templom tornya, még az utcáról nézve...

...és már a várfalakon belül

A felújított templombelső....

A nagyenyedi vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, melyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve. A nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől, de a tatárjárás így is megtizedelte Erdély lakosságát.

A Nagyenyedi Kollégium az utcáról nézve...

...és az udvarából egy részlet

A festői Kőköz

A Kőköz egy 3 km hosszú sziklaszoros Nagyenyed és Torockó között....

...mely hatalmas szikláival festői képet mutat.....