2024. május 28., kedd

Pünkösdkor Erdélyben jártunk - 2024. május 15-24.




Idén Pünkösdre is sikerült eljutnunk Csíksomlyóra. Utazással együtt 10 csodás napot töltöttünk Erdély két szép vidékén, Székelyföldön, Zetelakán, majd utána Torockón.

Már 2005. óta járjuk Erdély szebbnél-szebb tájait, és mindig ugyanott, Zetelakán a Küküllő Panzióban és Torockón a Bitai Panzióban szállunk meg, ahol már első alkalomtól kezdve nagy szeretettel fogadnak, így már mint barátok térhetünk vissza hozzájuk. Mindig nagy örömmel várjuk a következő utazást, a jó beszélgetéseket, a sok erdélyi finomságot, amivel kínálnak minket, a kellemes sétákat, és a kalandos kirándulásokat, ahonnan sokszor fáradtan, de élményekben gazdagodva térünk vissza estére a panziókba, majd a végén haza, Óbudára.

Utazásunkat követően másnap mindjárt "felszaladtunk" az 1801 m magas Madarasi-Hargita tetejére, a székelyek Szent hegyére, ahol a keresztek és kopjafák sokasága egy igazi zarándokhellyé vált már az évek során. A kilátás fentről pedig páratlan! Majd visszafelé Zetelakára még felkerestük Varságban a csodálatos Csorgókő-vízesést.
Idén is tudtunk még új látnivalókat felkutatni. Így a következő napon gondolatban visszarepültünk a jégkorszakba, hogy sétálhassunk a tajgán, vagyis a Fenyőkúti Tőzegláp Tajga tanösvényén. Utána még a közeli Felsősófalvai-kilátóba is felkapaszkodtunk, hogy az alattunk elterülő Sóvidékben gyönyörködhessünk.
Következő nap eljött a Csíksomlyói búcsú napja, ahova a földkerekség minden zugából ellátogatnak a katolikus zarándokok. Az utána következő nap volt Zetelakán az utolsó napunk, ekkor szikrázó napsütésben Borszéken töltöttünk szép órákat, ahol sok érdekes látnivaló várt. Sétáltunk a zömében felújított monarchia idei villák, pavilonok és források között, de bemerészkedtünk a hatalmas sziklák övezte Medvebarlang birodalmába is, ami igazából nem barlang, de csodálatos képződmény. Utána a Jégbarlang keskeny sötét gyomrában is tettünk pár lépést, és a Bagolyvárra is felkapaszkodtunk, a szép kilátás reményében, de a kilátót körülölő magasra megnőtt fenyők mindent eltakartak.

Aztán elkövetkezett a Torockóra való átutazásunk napja, ahol folytatódott a szíves vendéglátás, a séták, egy kirándulás és a finom falatok gondos elpusztítása.
Sajnos az időjárás változékonyabbra fordult, gyenge esőkkel, így az itt töltött három napból inkább csak pihenésre, sétákra, és egy hegyi kirándulásra tellett. A Vidalykő nem adta könnyen magát, mert sem Vidaly településről nem tudtunk kicsit közelebb kerülni hozzá, itt a nagy sár miatt, Torockóról pedig a hosszú táv, és az egyre nehezebb út miatt. De ami kilátás volt az út során, az lenyűgöző volt.
Utolsó itt töltött napunkon meg tudtuk még látogatni a közeli, nagy múltú Nagyenyedet is, és a festői Kőközben is tudtunk sétálni, pihenni.

(Idén volt a 28. erdélyi utazásunk és a 15. Csíksomlyói búcsún való részvételünk.) 

Kedvcsinálónak ennyi képet válogattam ide egy rövid - vagy talán nem is olyan rövid - összefoglalónak, de a közel 2000 felvételből nehéz volt válogatni. De részletesen, többet töltök majd fel a Kárpátutak: Erdély nevű blogomra.... ahova mindenkit szívesen várok oda is, akit érdekel....



Zetelaka, kedvenc székelyföldi falunk

A Küküllő Panzió Zetelakán

A panzió virágos udvara

Reggelik, sok finomsággal...

...és töltött bundás kenyér

Egyik nap a leves: babgulyás

Rántott hús - az egyik vacsora

Kürtös kalácsok, amiket a házigazdáink a vendégekkel együtt szoktak sütni a panzió udvarában

Áfonyás süti

Kormi, a hűséges házőrző, a vendégek kedvence



A Madarasi-Hargita, a székelyek Szent Hegye

A Madarasi menedékház, 1650 m magasan, ahonnan már csak gyalogosan lehet felmenni a csúcsra

Már közel van a hegytető

Mi ketten


Az 1801 m magas tető


Panoráma a Hargita tetejéről (rákattintva nagyobb lesz ez a kép is)




A Csorgókő-vízesés a Varságban, amit a Hargita után kerestünk fel

Székelyvarság a Görgényi és a Hargitai havasok által közrefogott kis medencében - a Varsági- medencében - fekszik, tengerszint felett 800-900 m-en. Területén, a háborítatlan természetben találjuk a 7 méter magasból lezúduló Csorgókő-vízesést.

A fenti képen látható diákok a Határtalanul program keretében voltak itt Zetelakán, szintén a Küküllő Panzióban laktak. Ezen a napon többször is összetalálkoztunk velük.

A vízeséstől fél kilométerre lévő Jézus-kútja, finom vizű forrással...

...és rövid séta a környékén



Fenyéd

Fenyőkút felé átutazva Fenyéden, az autóból fotózva ez a szép színes kapu



A Tajga tanösvény - Fenyőkút tőzeglápja

A láp területén csak a pallókon szabad közlekedni

Néhány növény a tanösvény területén....

Hüvelyes gyapjúsás

Áfonya

Tőzegrozmaring

Tőzegmoha



A Felsősófalvai kilátó

A tőzegláp után a Felsősófalvai-kilátóba is felkapaszkodtunk

Útközben egy kecskéket és birkákat terelő pásztorral is találkoztunk, akinek sok kis kutyája is volt, jól összebarátkoztunk velük. Azt is megtudtuk, hogy medvék járnak a környéken, felfelé menet láttunk is medvenyomokat az úton. Nem volt túl bizalomgerjesztő, de szerencsésen felértük a kilátóhoz...

....ahonnan nagyon szép volt a kilátás az alattunk elterülő Sóvidékre

Itt fent elég hűs volt, és nagy szél

Panoráma a kilátóból (érdemes rákattintva is megtekinteni)


Pihenőhely, ami maga a kilátó

Székelykapu részlet  a faluban, Felsősófalván



Csíksomlyó, a katolikus kegyhely

A kegytemplom....

...és belülről...


Babba Mária szobra az oltár felett....


A templom már kicsit messzebbről nézve. Idén itt lent maradtunk a templomnál, csak idáig jöttünk fel, mert az előző, egész éjjel tartó eső miatt nagy volt a sár...

Idén is a panzióban megszálló buszos csoport volt olyan kedves, hogy elvittek bennünket Csíksomlyóra

Ismét a kegytemplom előtt

Már lefelé, vissza a buszhoz



Hargitai táj és Máréfalva

Visszafelé jövet Zetelakára, a buszból fényképezve a szép hargitai táj...

...és két szép székelykapu, már közeledve Zetelakához, Máréfalván (sajnos nem a legjobb minőségűek)




Borszék, a gyógyvizek városa

Borszék, a patinás fürdőhely.....


Egy-két monarchiabeli villa, a sok közül...



A Petőfi-forrás

Borszék egy hatalmas parkerdőben fekszik

Egy pihenőhely

Kis medence, gyógyvízzel


Gyönyörű sziklás sétány

A Medvebarlang hatalmas sziklabirodalma.... 🐻

Szia Feri!




A Jégbarlanghoz vezető út

A Jégbarlang bejárata....

...és a belseje

Már a Bagolyvárhoz vezető vadregényes út részlete - a háttérben látható gerendákból "épített hídon" lehetett átkelni a kis patakon. Jobb oldalt a Pierre Curie forrás kis pavilonja látható

És a Bagolyvár kilátó - kilátás nélkül 😓

Visszatértünk a villák közé

A Kossuth-forrás, neki van a legnagyobb pavilonja


Ditró

Borszékről visszafelé Zetelakára, a távolban Ditró hatalmas temploma



Torockó, ahol kétszer kel fel a Nap - most volt hogy egyszer sem

Megérkeztünk Torockóra - a Bitai panzió az utcáról nézve...

...és az udvara, ahol már vártak minket...


Kilátás a panzió teraszáról a Székelykő monumentális szikláira

A panzió étkezője

Néhány a sok finomság közül, reggelik....

...az előtérben padlizsánkrém

Gulyásleves

Töltött káposzta

Kakaós, meggyes süti

Fánk áfonyalekvárral, tejszínhabbal - mint egy költemény, sajnáltuk is megenni, de annyira csábított, hogy hamar üres lett a tányér

Egy régi ház, a panzió utcájában

Ez a ház is a közelben van

A központ felé haladva érhetjük el a Dunaházat

Feri a vajor szélén ül - háttérben a Székelykő

....és a vajor mellett, a forrásnál

A Felső piacsor házai tükröződnek a vajor vizében

A Felső piacsor egyik háza, velem

Az Alsó piacsor néhány háza

Ilyen, ehhez hasonló szép festett házszámtáblák láthatóak sok kapun

Csendélet székely kapuval, és "székely kővel"

A templom



Útban a 1285 méteres mészkőszirt, a Vidalykő felé

Vidaly községből szerettünk volna kirándulást tenni a Vidalykő felé, de hamar feladtuk, mert olyan nagy volt a sár, hogy elmerültünk volna benne

Az 1285 m magas Vidalykőre itt ezen az egy helyen volt csak szép kilátás - vagyis más kilátás sehol sem volt 😟, de amúgy szép volt ez a vidék is...


Visszajöttünk Torockóra, mert innen is vezet fel út a Vidalykőre. Már ilyen magasan járunk, mélyen alattunk Torockó....

Ketten

Pazar kilátás a Székelykőre

Tovább a Vidalykő felé végig erdőben vezet út. Hosszú gyaloglás után végre volt egy kis kilátás....

..de a Vidalykőre nem

Már késő délután, visszafelé, közeledve Torockóra



Nagyenyed, a nagy múltú város

A nagyenyedi vártemplom egyik bástyája

Mögöttem a templom tornya, még az utcáról nézve...

...és már a várfalakon belül

A felújított templombelső....


A nagyenyedi vártemplomot 1239-ben építették toronnyal együtt, melyet őrtoronynak is használtak. 1241-ben a tatárjárás idején már a várfal is fel volt épülve. A nagyenyedi lakosok ide menekültek a támadók elől, de a tatárjárás így is megtizedelte Erdély lakosságát.

A Nagyenyedi Kollégium az utcáról nézve...

...és az udvarából egy részlet



A festői Kőköz

A Kőköz egy 3 km hosszú sziklaszoros Nagyenyed és Torockó között....

...mely hatalmas szikláival festői képet mutat.....






12 megjegyzés:

  1. Megint milyen csodás helyeken jártatok és mennyi finomságot ettetek. Jó egy kicsit kiszabadulni a hétköznapokból, feltöltődik az ember. Már csak elolvasni is élmény volt a beszámolót, nagyon szeretem a kirándulós írásaidat (is). Kívánom, hogy még sok szép helyre eljussatok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen Nea, nagyon jól sikerült út volt ez is, mint mindig, ha Erdélybe megyünk.

      Törlés
  2. Örömmel és némi nosztalgiával néztem a képeket, a helyszíneket - elgondolva, hogy milyen jó is volt hajdanában, amikor még én "kalandoztam" kedvenc helyszíneimen. Aki nem ismeri az efféle "szabad utazás" élményét, nem is érezheti igazán, milyen az, amikor magad ura vagy és az egész világot sajátodnak érzed. A csodás tájak elvarázsolnak, ha ismerős helyre érsz, eszedbe jutnak a régebbi emlékek. Tudom, én tudom, milyen a világnak azon a részén újra és újra megfordulni, ahol mindent szépnek és jónak láttál. Azt hiszem ez maga a boldogság... Hát nektek is boldog napjaitok voltak. Érzem a képekből a leírásból....És jó lesz majd ezekre a napokra visszagondolni, amikor majd már nem nagyon lesz lehetőség az utazásra....Az emlékek mindörökre elkísérnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen Mari, minden így van, ahogy írod. Szeretünk újra és újra odamenni, ahol elejétől fogva jól érezzük magunka. Persze új tájakat is nagyon jó felfedezni. Nagyon jól éreztük magunkat mindkét helyen, mint mindig. Reméljük lesz még mód utazni, csak kár hogy ilyen messze vagyunk egymástól... de az emlékek, az élmények megmaradnak....

      Törlés
  3. Csodás helyeken voltatok . Bármerre is mentek mindig olyan természeti csodákat tudtok fotózni nagyon jó lehetett ilyen környezetben kirándulni kikapcsolódni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen Éva! Nagyon szép helyek vannak arrafelé, és mi a természeti tájakat, a falvakat jobban kedveljük mint a nagyobb városokat. Szerencsére idén is sikerült egy-két, még általunk nem ismert szép tájakat felfedezni!

      Törlés
  4. Csodálatos, és egyben azért fárasztó napok vannak a hátatok mögött. Megint gyönyörű tájakon jártatok, és öröm volt végignézni a fotókat. Így kicsit mi is ott lehettünk veletek. Vendéglátóitok asztalára sok finomság került megint.... és az a fánk!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen Éva, az út valóban kicsit fárasztó volt, de mindenért kárpótolt a gyönyörű táj és a szíves vendéglátás!

      Törlés
  5. Megint szép helyeken jártatok!
    Sok puszi:ÁGI

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörű helyeken jártatok idén is. Köszönöm, hogy megosztottad a képeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen Ani, jó út volt idén is, nagyon sok szép látnivaló van ott.

      Törlés