Az "Ízőrzők" balatonudvari részében láttam meg ennek a szilvalekváros prószának az elkészítését. Hogy az ő receptjükben szereplő mennyiségek mekkora tepsihez elegendőek nem derült ki, de úgy gondoltam, ha egy hagyományos zománcozott tepsihez van méretezve, akkor én csak egy kisebb adagot fogok sütni. Így arányosan lecsökkentettem a hozzávalókat, és egy 18x32 cm-es tepsiben sütöttem meg. A hozzávalókat ehhez írtam le, aki az eredeti receptet és elkészítést szeretné megnézné, az könnyen megtalálja az interneten.
Nagyon finom lett, ami nekünk frissen volt a legjobb. Próbáljátok ki....
Nagyon finom lett, ami nekünk frissen volt a legjobb. Próbáljátok ki....
Hozzávalók a tésztához, nálam: 21 dkg kukoricaliszt, 7 dkg kukoricadara, 14 dkg cukor, 1 vaníliás cukor, 3,5 dl tej, 1 tojás, 1 citrom reszelt héja, 1 evőkanál zsír, 1,75 dkg élesztő,
a tepsi kikenéséhez: zsír,
a tetejére: 1,5 dl szilvalekvár (lehet kicsit több is), 7 dkg vágott dió.
Elkészítése:
A kukoricalisztet és a darát kimértem egy tálba. A tejet felforrósítottam a cukor felével, majd ezzel leforráztam a liszt-dara keveréket, és simára kevertem.
A tojást kikevertem a maradék cukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzáöntöttem a lisztes keverékhez. Belekevertem a zsírt és a reszelt citromhéjat is. Mikor langyos lett, belemorzsoltam az élesztőt, és ismét simára elkevertem.
Kicsit állni hagytam, közben összevagdostam a diót, kimértem a lekvárt. A tepsit kikentem zsírral, majd beleöntöttem a masszát.
Előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem, majd kivettem, megkentem a szilvalekvárral és megszórtam a dióval. Visszatettem a sütőbe, és készre sütöttem.
A tojást kikevertem a maradék cukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzáöntöttem a lisztes keverékhez. Belekevertem a zsírt és a reszelt citromhéjat is. Mikor langyos lett, belemorzsoltam az élesztőt, és ismét simára elkevertem.
Kicsit állni hagytam, közben összevagdostam a diót, kimértem a lekvárt. A tepsit kikentem zsírral, majd beleöntöttem a masszát.
Előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem, majd kivettem, megkentem a szilvalekvárral és megszórtam a dióval. Visszatettem a sütőbe, és készre sütöttem.
 |
| A kikevert tojás és a kukoricalisztes keverék |
 |
| Sütés előtt... |
 |
| ...és kisülve |
A régi időkben, főleg vidéken gyakran készítettek kukoricalisztből édességeket. Nagyikám soksor csinált kukoricamálét. Lehet, hogy ehhez hasonló vagy talán ugyanez volt, csak más az elnevezése. Azt is lekvárral ették, de volt, amikor még meleg tejjel is megöntözték. A tiéd is csodás lett, tetején a sok pirult dióval.
VálaszTörlésKöszönöm Nea, nagyon finom volt! Nálunk otthon gyerekkoromban nem volt szokás, nem is ettem ilyet, de kukorica lisztet és darát mostanában sokszor használjuk. A málé és a prósza szerintem is ugyanaz.😀
TörlésNagyon guszta és finom lehet. Ez a mennyiség nekünk is éppen elég lenne:)
VálaszTörlésKöszönöm 😀
TörlésAmilyen egyszerű sütemény, olyan finom..... legalábbis a képeket elnézve nagyon finom lehetett.
VálaszTörlésKöszi szépen, jól látod, mert tényleg nagyon finom volt! 😀
TörlésGyerekkori emlékeket idéztél fel ezzel a sütivel. A nagymamám sokszor készítette és szilvalekvárral, nagyon finom volt. Jól néz ki a sütid és finom lehetett.
VálaszTörlésKöszönöm Lívia, örülök, hogy eszedbe juttattam vele a gyerekkori emlékeidet....
TörlésSzívesen megkóstolnám! :)
VálaszTörlésKöszönöm Vanilin, finom volt, szeretjük ezeket az egyszerű régi éleleket, édességeket!
Törlés