Hat kellemes napot töltöttünk a csodaszép Europa Nostra díjas Torockón, és jártuk a környékét, mely bővelkedik gyönyörű látnivalókban. Nem véletlenül érdemelte ki az Erdély legszebb faluja címet, úgymint fekvését, építészetét és népviseletét tekintve.
Idén jubiláltunk, mert ez volt a 25. erdélyi utunk, de ez a vidék mindig elvarázsol a szépségével, és mindig visszavár. Most is kedves barátainknál, a Bitai panzióban laktunk, a Székelykő lábánál, ahol mindig nagyon jól érezzük magunkat, és mindig örömmel jövünk ide vissza. A hosszú, egész napos túrázások után, mikor kellemesen elfáradva hazatértünk a panzióba, minden nap várt a finom vacsora, amit kedves háziasszonyunk Magdi főz, utána jöttek a séták a faluban, az esti borozgatások, és a jóízű beszélgetések. Estétől hajnalig szólt a népzene, mert pont ebben az időben tartották Torockón a háromnapos népzenei fesztivált, a Double Rise Fesztivált, melynek egyik helyszíne a panzióval szomszédos telken kapott otthont, így mindent hallottunk, és a teraszról mindent láttunk.
Már az odautazás napjára is beterveztünk látnivalókat. Először a szépen felújított Máriaradnai Kegytemplomnál álltunk meg, aztán "magos Déva vára" következett, mely felkeresése régi álom volt már, végül Algyógy látványos vízesését csodálhattuk meg. A hosszú út után másnapra egy könnyed program következett a Gáldi-szorosban, ahol a magas sziklák között kanyargó Gáld-patak mentén sétáltunk, piknikeztünk. Következő nap már 1000 m fölé emelkedtünk a Bedellő-hegyek sziklás hegyei közé, majd másnap egy egyedülálló természeti ritkaságot kerestünk fel, a Bucsony melletti 1170 m magas hegyet, a Detonátát, és az előtte elterülő bazalt "kazlat". Ottlétünk utolsó napján, hogy megkoronázza az eddigi túráinkat, az 1128 m magas Székelykőt másztuk meg, az évek során immár negyedik alkalommal. Volt már hogy a Nagyárkon keresztül, ami a legnehezebb, és nagy odafigyelést igényel, kétszer az északi oldalán keresztül, idén viszont délről, Torockószentgyörgy felől, amely út a leghosszabb, de a "legkönnyebb" is, ha egyáltalán lehet könnyűnek nevezni, mert 7 km hosszan kanyarog fel az út, szintben pedig kb. 560 métert kellett leküzdeni a forró napsütésben.
Mivel már két éve nem jártunk Torockón, és most minden kötelezettség nélkül lehet Romániába be- és visszautazni, ezért esett a választásunk idén is Erdélyre.
Az 500 m magasan fekvő Torockón a reggelek frissek, csípősek voltak, 13-18 fok között, a nappalok végig naposak, 30-35 fokos hőmérséklettel - még 1000 m felett is kánikulát éreztünk -, és az esték újra kellemesre hűltek le.
Rövid, de tartalmas út volt, ahonnan kellemesen elfáradva tértünk haza....
Akit érdekel több kép ezekről a csodálatos tájakról, az kattintson a
Kárpátutak: Erdély című blogomra, ahol részletes képes beszámolók láthatóak, mert itt csak ezt a pár képet mutatom be, kedvcsinálóként. Nagyon sok szép kép kimaradt abból a több, mint 1000 felvételből, amit utunk során csináltunk, azokból ott láthatóak a legszebbek.
Máriaradna szépen felújított Kegytemploma
 |
| A templom kívülről.... |
 |
| ....és belülről |
Solymosvár impozáns romjai
 |
| A templomtól nem messze magasodó hegykúpon 426 m tengerszint feletti magasságban állnak Solymosvár romjai, ahova fel szerettünk volna menni, de meredeken indult az ösvény, és az időnk is sürgetett, mert még hosszú út állt előttünk. |
"Magos Déva vára" felújított romjai
 |
| A várba percek alatt felröpít a kabinos felvonó |
 |
| Visszapillantás a kabinból |
 |
| Megkezdtük sétánkat a vár falai között... |
A festői Algyógyi-vízesés
 |
| Az Algyógy-patak kb. 15 m magas vízesése.... |
 |
| ...melyet egy termál forrás táplál |
A Kőköz hegyóriásai
 |
Közeledünk Torockóhoz a Kőköz sziklái között...
|
Torockó, ahol kétszer kel fel a Nap
 |
| A panzió ahol laktunk |
 |
| A panzió hangulatos, virágos udvara |
 |
| A szobánk |
 |
| Kilátás a teraszról az 1128 m magas Székelykőre |
 |
Esti séta a faluban, velem...
|
 |
| ...és Feri, a falu legrégebbi háza előtt |
 |
| A falu központja, háttérben a Székelykő |
 |
| Az Alsó piacsor házai |
 |
| Kilátás a panzió teraszáról a szomszédos telekre, ahol készülődnek a Double Rise fesztiválra... |
 |
| ....és este már szól a muzsika |
 |
| Egy reggeli séta, a Felső piacsor szép fehér falú házaival |
 |
| Ismét a Felső piacsor házai, ahogy tükröződnek a vajor vizében |
 |
| Még egyszer ugyanaz a házsor, háttérben az 1249 m magas Ordaskő, előtte én |
 |
| És ismét egy esti séta, zenészek menete, szintén a fesztivál keretében |
Néhány a sok finomság közül, amiket Magdi, a panzió háziasszonya sütött-főzött
 |
Egy reggeli tál, minden jóval, mit szem-száj megkívánhat...
|
 |
| ...és padlizsánkrém, ami többször ott állt a nagy tál mellett, de mindig volt valamilyen lekvár is, és virsli vagy bundás kenyér is. Így jóllakva a reggelivel könnyebben ment az egész napos túra 😅. |
 |
| Csorba húsgombóccal |
 |
| Radóci leves |
 |
| Ezek a saját kimert porcióim, mert a levesekből és a második fogásból is mindenki annyit merhet a nagy tálból, amennyi jólesik - töltött karaj |
 |
| Tejfölös-sajtos csirkemell |
 |
| Tordai pecsenye |
 |
| Vaníliás csigák |
 |
| Áfonyás-kakaós süti |
Egy rohanó patak a sziklák között - a Gáldi-szoros
 |
A Gáld-patak a szorosban...
|
 |
| Ketten |
 |
Majdnem lábmosás...
|
 |
| ...de itt tényleg az volt. Finom hűs volt a víz, én is kipróbáltam 😄 |
Túra a Bedellői-karsztfennsík felé
 |
| Bedellő faluból indultunk, melyet már alattunk hagytunk. A Bedellői-cseppkőbarlanghoz indultunk, de nagyon hosszú lett volna az út, és már fáradtunk. Így is felértünk kb. 1050 m magasra. |
 |
| A nagy hegyek között szinte eltörpül az ember, hát még ha egy kis patakon is át kell egy-kétszer ugrani... |
 |
| Sokáig haladtunk ezen a sziklás úton, ami nagyon szép volt, de sokszor meredek és csúszós. És még a nap is sütötte a fejünket... |
 |
| Ez a kőkapu nagyon impozáns volt |
 |
| Egy kis bepillantás az állatvilágba is... |
 |
| Innen már nem mentünk tovább, itt visszafordultunk |
Nagyenyed, a nagy múltú város
 |
| Többször áthaladtunk rajta, és egyszer rövid sétát is tettünk a vártemplom körül |
A 2 millió éves Detonáta és a kőtenger
 |
| Bucsonyból indultunk a Detonátához - kilátás útközben |
 |
| A kazalban heverő bazalt orgonasípok, háttérben az 1170 m magas hegy, a Detonáta |
 |
Pihenő a bazalt kazalon....
|
 |
| Közelebbi kép a bazalthegyről |
 |
| Ízletes erdei áfonya terem itt |
A Székelykő, a méltóságteljes hegyóriás
 |
| Idén Torockószentgyörgyről indultunk egy 7 km-es úton meghódítani az 1128 m magas Székelykőt |
 |
| Ez nem annyira meredek mint a másik felvezető utak, de ez sem volt könnyű, mert itt is le kellett küzdeni az 560 m szintkülönbséget |
 |
Már felértünk a Nagyárok felső végébe, ahonnan még egy kis sziklamászás várt ránk, hogy felérjünk a hegy legmagasabb pontjára ...
|
 |
Jól látszik a völgyben Torockó
|
 |
Sziklák a hegytető közelében...
|
 |
Már visszaértünk Torockószentgyörgy határába, ahol az autót hagytuk
|
Szászsebes, a szászok hagyatéka
 |
| Hazafelé rövid pihenőt tartottunk itt, és körbesétáltuk a XIII. századi szász evangélikus templomot, majd folytattuk hosszú utunkat Óbudáig... |
