Újra eltelt egy nyár, amit egy felejthetetlen erdélyi nyaralással búcsúztattunk.
Idén is Zetelakán és Torockón töltöttük a szép napokat, amik sok kirándulással, túrázással és kedves házigazdáinkkal való beszélgetéssel és sörözéssel teltek.
Mindkét helyen nagy szeretettel fogadtak, és mindennap sok finomságot tálaltak fel nekünk. A bőséges reggelik szinte vacsoráig biztosították az energiát, a sokszor erőn feletti túrákhoz.
Első nap kissé borongós időben felkapaszkodtunk a Zetelaka feletti Láz-tetőre, ahol medvék nyomaiban haladtunk, macikkal szerencsére nem találkoztunk. Pihenésképpen szántuk első napra ezt a túrát, de ez sem volt könnyű.
Aztán másnap megnéztük Alsórákos Sükösd-Bethlen kastélyát, ami kicsit még romos, de már renováltak rajta legutóbbi ittjártunk óta. Gyönyörködtünk a település mellett található természeti csodákban, végigjártuk a rég kialudt vulkánt, a csillogó Smaragd-tavat és a bazaltoszlopokat, falakat.
Következő nap elautóztunk a mindig zöld Gyimesekbe, ahol az újra felépített Rákóczi vár várt.
Elérkezett a búcsú napja, utaztunk át Torockóra. Közbeiktattuk Énlakát, ahol szinte megállt az idő.
Másnap végigautóztunk a mócok földjén, az új, kiváló minőségű Transapuseana panorámaúton, egészen Abrudbányáig, ahonnan páratlan a kilátás a hegyekre. Közben délután a Detonáták vadregényes rengetegében bóklásztunk, a hatalmas bazaltoszlopok kőtengerében.
Újabb nap, mikor két várrom nyomán gondolatban visszarepültünk a középkorba. Először festői környezetben, hegyekkel ölelve tárult elénk Léta vára, mintha Csipkerózsika több száz éves álmát aludná. Majd délután Torockószentgyörgy hegykúpon álló, felújított vára csalogatott fel a magasba.
Majd jött egy tényleg pihentető nap, Nagyenyeden, majd "hazafelé" Torockóra megálltunk a Kőköz óriási sziklái között egy kis piknikezésre.
Utolsó napunkon ismét a gigantikus Székelykőt akartuk legyőzni, de kifogott rajtunk. Végül mégis győzedelmeskedtünk, ha "némi" szenvedés árán, de le tudtunk jönni épségben......
Kicsit hosszúra sikerült az összefoglalóm, de hát 10 napig voltunk távol. És így is nehéz volt kiválogatni egy-egy helyről párat az 1880 db felvételből.
Akit bővebben érdekel egy-egy kirándulás, helyszín, az látogasson el a Kárpátutak: Erdély blogomra, ahol részletesen olvashat és láthat több fotót.
Zetelaka: megérkezés, és az ott töltött napok
 |
| A hangulatos, virágos udvar, székelykapuval, és a hűséges, kedves házőrzővel, Kormival |
 |
| Az egyik finom reggeli: sonka, kolbász, szalonna, paprika, uborka, hagyma, töpörtyűkrém, lekvár, zakuszka, padlizsánkrém, virsli..... és a finom tea, amihez háziasszonyunk, Jutka válogatta össze a gyógyteákat, virágokat..... |
 |
| Finom babgulyás, lila hagymával |
 |
| Rántott hús, bundás hús, rizs, savanyú uborka |
 |
| Néhány a sok szép székelykapuból a faluban - 1884-ből... |
 |
| ...és a fenti kapu kaputükre közelebbről |
 |
| Egy 1865-ös kapu |
 |
| Zetelaka katolikus temploma |
A Láz-tető
 |
| Megyünk felfelé a Láz-tetőre, alattunk már a falu. Itt már találkoztunk medvenyomokkal. |
 |
| Borókafenyő szép bogyókkal |
 |
A Láz-tető, melynek legmagasabb pontja 870 m magas. Mi nem jártunk egészen fent,
de innen is szép volt már a kilátás. |
 |
| Száratlan bábakalács |
 |
| Zetelaka magassága, ahonnan indultunk kb. 550 m |
Alsórákos: a Sükösd-Bethlen kastély
 |
| Először körbesétáltuk a kastélyt |
 |
Az erdélyi késő reneszánsz védműves építészet egyik legszebb kastélya.
A kastély alapjait az 1600-as években tették le. |
 |
| Majd sétáltunk az udvarban |
 |
| Az épületbe is be lehet menni, és.... |
 |
| ...felmentünk a toronyba is... |
Alsórákos: a kialudt vulkán
 |
A kastély végigjárása után indultunk a közeli természeti csodák felé.
A kialudt vulkán a Hegyes-tetőn található. |
 |
| A Kárpát-medence utolsó vulkáni tevékenységének helyszíne... |
 |
| Vicces! 😀 |
 |
| Gyönyörű volt! |
Alsórákos: a Smaragd-tó
 |
| A vulkán közelében találjuk a színpompás Smaragd-tavat is |
 |
| A vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén, a csapadékvíz felgyülemlésével egy lenyűgöző , kékeszöld színű bányató jött létre.... |
 |
| Már itt is találkoztunk a bazalt falakkal |
Alsórákos: a bazaltoszlopok, bazaltfalak
 |
| A bazaltfalak a vulkáni krátertől kb. 700 méterre találhatóak, nagy kár lett volna ezeket kihagyni.... |
 |
| A gyorsan lehűlő láva megszilárdulásakor keletkeztek.... |
A Gyimesek felé: a Szépvízi-víztározó
 |
Egy újabb nap, most a Gyimesekbe. Festői, fenyvesekkel övezett mesterséges tó
a Szépvízi-víztározó..... |
Gyimesbükk: a felépített Rákóczi vár
 |
| A történelmi Magyarország egykori keleti határán, a Gyimesi-szorosban található gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat évszázados pusztulás után, példás összefogással teljesen újjáépítették és 2026 májusában ünnepélyesen átadták a látogatóknak. |
 |
| A keskeny, magas lépcsőfokon juthatunk fel a várba |
 |
| Ráközelítve a várra |
 |
| Már fent vagyunk |
 |
| Kilátás a Tatros folyóra, a vasúti sínekre, a temetőre és a Kontumáci kápolnára |
Gyimesbükk: a Kontumáci kápolna és környéke
 |
A Kontumáci kápolnához vezető utat a 64 vármegye egy-egy kopjafája övezi -
ez is újdonság volt számunkra |
 |
| Kilátás a kápolna közeléből az ezeréves határra |
 |
| A Kontumáci kápolna.... |
 |
| ...és a belseje |
 |
| A Hit-kapuja és a Megmaradásunk oszlopai |
 |
| Kilátás még feljebbről |
Lóvész: a Karakó-völgyhíd
 |
| A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonalon található Erdély legnagyobb ívnyílású vasbeton vasúti hídja, Lóvész falu határában. Ide a Gyimesekből visszajövet látogattunk még el... |
Zeteváralja: a víztározó
 |
| ....majd hazafelé a víztározóhoz is ellátogattunk. Festői környezetben terül el a Zeteváraljai-víztározó a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava |
Átutazás Torockóra: útközben Firtosmartonos
 |
| Elkövetkezett a Torockóra való átutazásunk napja. Útközben meg-megálltunk, ahol valami szépet láttunk.... |
Énlaka: az unitárius templom
 |
| Firtosmartonos után Énlakán is töltöttünk kis időt.... |
 |
Az udvarhelyszéki Firtos-hegy nyugati lábánál, a világ végén megbújó
Énlakán található unitárius templom Székelyföld egyik legjelentősebb,
világhírű vallási és kulturális műemléke.
A kőfallal körülvett, gótikus stílusú épület hírnevét elsősorban
az egyedülálló, rovásírásos kazettás mennyezetének köszönheti. |
Torockó: megérkezés, és az ott töltött napok
 |
| ...és a hangulatos udvar |
 |
| Az óriási Székelykő, a panzió teraszáról nézve |
 |
| Egy a finom reggelik közül: bundás kenyér, sonka, sajtok, felvágottak, házi töpörtyű, lekvárok, padlizsán krém, sült kolbász.... és még juhtúrós puliszkát is kaptunk az elutazásunk reggelén |
 |
| Csorba húsgombóccal |
 |
| Hagymás szelet |
 |
| A finom és ismeretlen különlegesség, a papanasi.... |
 |
| ...és áfonyalekváros palacsinta |
 |
| Séták a faluban |
 |
| Mögöttem a Székelykő |
 |
| Az Erdélyi-középhegységben, a monumentális Székelykő lábánál fekvő Torockó 1999-ben kapta meg a legrangosabb európai műemlékvédelmi elismerést, az Europa Nostra-díjat. Ez volt a legelső alkalom, hogy a romániai műemlék-helyreállítás történetében egy projekt elnyerte a díj érem fokozatát. |
 |
| A Felső piacsor házai, mögöttük az Ordaskő magasodik |
 |
| Az unitárius templom |
A Transapuseana panorámaút
 |
| Erdély legújabb, 78 km hosszú, kiváló minőségű panorámaútja, mely szebbnél szebb tájakon vezet végig.... |
.jpg) |
| az Erdélyi-szigethegységben (az Abrudbánya és Nagyenyed közötti térségben) kanyarog. |
 |
| Egy viharvert móc ház. Úgy tűnik hogy a mócok is már új építésű, modern házakba költöznek 😃 |
 |
| Az egyik megállónál tettünk egy kis kirándulást a hegyek közé |
Bucsony: a Detonáták
 |
| Még mielőtt Abrudbányára értünk volna, megszakítottuk a panorámautat, hogy újra ellátogassunk a Bucsony közelében lévő Detonátákhoz. Ide fel már nem kell gyalogosan megtenni a hosszú utat, egy keskeny, de jól autózható aszfaltúton juthatunk fel. |
 |
| Egyszerűen csodálatos volt! |
Magyarléta: Léta vára
 |
| A következő nap várromok látogatásával telt. A festői környezetben épült várat 1324-ben említik először írott forrásban |
 |
| Gyönyörű látvány volt! Mi a kép jobb szélén látható magaslatra értünk fel..... |
 |
| ....ráközelítve látni hogy mennyire bozótos, így nem is mentünk le a várhoz |
 |
A kettővel feljebb lévő kép jobb szélén látható egy kis szikla, ami a valóságban elég nagy.
Ennek a tetejére mentünk fel, és ott készült ez a két utolsó felvétel. |
Torockószentgyörgy: a felújított lovagvár
Nagyenyed: a nagy múltú város
 |
Egy pihentető nap, aminek a délelőttjét a közeli Nagyenyed töltöttük.
A képen a református vártemplom látszik. |
 |
| Mögöttem is a vártemplom áll |
 |
| Séta a vártemplom udvarában... |
 |
| A híres Bethlen Gábor Kollégium udvara |
 |
| Végezetül a város látképe, az Enyed-patak mellől |
A Kőköz
 |
| Visszafelé Torockóra megálltunk a Kőköz óriási szikláival övezett pihenőhelyén |
 |
| Fent a magasban a kastélyszálló - tavaly innen indultunk egy szép kirándulásra |
 |
| Ilyen szép környezetben piknikeztünk, a háttérben lévő asztalnál |
Torockó: a Székelykő oldalában lévő Kőlyuk megmászása - avagy ..."ott ahol, szenvedni jó"...
 |
| Elkövetkezett az utolsó itt töltött napunk, amikor az 1129 m magas Székelykő oldalában lévő Kőlyukhoz másztunk fel. A képen a Székelykővel szembeni táj látszik, Torockószentgyörgy felé. Középen nagyon kicsiben látszik a vár is. |
 |
| A Kőlyuk 850 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, amihez 320 m szintkülönbséget kellett leküzdenünk, ami nagyon nehéz volt. |
 |
Kis pihenő, itt még nem is sejtettük, hogy mi vér ránk 😨....
Szemben az 1250 m magas Ordaskő magasodik |
 |
| Már többször jártunk fent, de most egy új, jelzett úton indultunk fel, ezen, ami a valóságban sokkal meredekebb. De ez még nem is lett volna baj, de utána következtek a kőfolyásos utak, ami nagyon nehéz és veszélyes is, főleg lefelé... |
 |
| Alattunk Torockó |
 |
| És csak állandóan felfelé, itt éppen a sziklák között |
 |
| Aztán jött a kőtenger 😂 |
 |
| Végre folytathatjuk utunkat a kőfolyáson!! 😯..... |
 |
| ...ami kezdett nem viccessé válni.... |
 |
| Mi, hogy ne kelljen a kőfolyáson mennünk, ki akartuk kerülni, és a bozótost választottuk, ami szinte járhatatlan volt. Állítólag viperák is lehetnek itt, mi ezt is megúsztuk.... |
 |
Ahol a képen a fák vannak, ott lehet bemenni a Kőlyukba.
De még milyen messze van, és milyen magasan!!! |
 |
| Végre felértünk, és ezen a "bejáraton" bejöttünk a kupola alá..... |
 |
| A lefelé menethez a kőkupola másik "száján" át vezető utat választottuk , mert láttuk, hogy mások is onnan jöttek fel és ott indultak le. Ezt sem kellett volna, mert nagyon hosszan kőfolyáson vezetett az útnak nevezett út, ami már félelmetes volt, számomra, számunkra. |
 |
Itt már jóval lejjebb vagyunk, már füves területen, ahol pihenünk.
A kőfolyásos utakról való le- és átkelésekről nem készültek fotók, mert mondtam, hogy tegyük el a hátizsákba a fényképezőgépet. És ha én ezt mondom, akkor már van mitől tartani.... |
 |
| Itt, ezen az utolsó, gyönyörű részen már biztonságosan, de nagyon fáradtan lépkedtünk, annak tudatában hogy minden lépéssel közeledünk a panzióhoz, ahol vár a finom vacsora és a pihenés, hálát adva, hogy ezt az utolsó napot is minden baj nélkül végigcsináltuk, amivel egy újabb, nagyon szép és felejthetetlen erdélyi nyaralást fejezhettünk be...... a viszontlátás reményében..... |
Aki több fotót szeretne látni ezekről a csodás erdélyi tájakról, várakról, az látogasson el az Kárpátutak: Erdély blogomra, ahol részletesen sokkal több felvétel lesz látható.
Előbb utóbb elkezdem majd a feltöltést....
.jpg)
