Ebben a sorozatban szeretnék néhány képet bemutatni Marosvásárhelytől egészen a Gyimesekig. Változatos, sokszínű tájakat, városokat, természeti ritkaságokat, a népviseletüket és hagyományaikat hűen őrző csángókat, és végezetül Gyimesbükköt, ahova már hagyományként érkezik minden év pünkösdjén a Székely Gyors, a magyar mozdony vontatta zarándokvonat, amikor a csendes gyimesi táj megtelik nyüzsgő élettel, sok ezer ünneplővel, a Rákóczi vár és az ezeréves határ mentén.
Aki még több képet szeretne megtekinteni Erdélyről, az látogasson el Csedő Attila, székelyudvarhelyi barátunk
Fotóblogjára, vagy honlapunkra, a
"Minden, ami magyar"-ra.
|
Marosvásárhely - az egykori városháza, ma a prefektúra épülete,
szomszédságában, tőle jobbra áll a Kultúrpalota |
|
A Kultúrpalota - mindkét épület a XX. század elején épült, Bernády György,
akkori polgármester városépítési programjának részeként,
és mindkettőt Komor Marcell és Jakab Dezső építészpáros tervezte
magyaros-szecessziós stílusban, valamint
mindkét épületet Zsolnay majolika cserepek díszítik |
|
Egy szép pávát formázó virágágy a vár közelében |
|
A marosvásárhelyi vár, a XVII. századból |
|
A marosvásárhelyi református templom, mely a XIV.
században épült gótikus stílusban.
38 alkalommal tartottak itt országgyűlést,
többek között itt választották fejedelemmé
II. Rákóczi Ferencet, 1707. április 8-án. |
|
Régi, békebeli utcasor |
|
A bözödújfalui víztározó. 1989-ben a falu nagy részét
vízzel árasztották el, egy völgyzáró gát építése miatt. |
|
Ma már csak a falu katolikus temploma emelkedik ki a vízből |
|
Egy aranyos kis barázdabillegető a tó mellett |
|
Wass Albert síremléke Marosvécsen.
A nagy erdélyi író 1908. január 8-án született Válaszúton,
és 1998. február 17-én, a floridai Astorban hunyt el. |
|
Sókápolna a parajdi sóbányában - a Sóvidék sóhegyeivel évszázadok
óta az erdélyi sóbányászat központja. A Parajdi Sóbánya ma is üzemel,
de egy része megtekinthető. A kápolna 1993-ban épült,
ahol ökumenikus Istentiszteleteket és koncerteket is tartanak. |
|
A bányát asztmások és légúti megbetegedésben szenvedők
kúraszerűen látogatják - az egyik nagy terem |
|
Kirándulás a parajdi Sószorosban |
|
Egy sóképződmény közelebbről |
|
Egy "karfiol" jellegű sóképződmény |
|
Az egyik sóhegy |
|
A Sóhát dél-nyugati részén található Sószoros tulajdonképpen
a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye |
|
A Sószoros karsztos lepusztulási formái esőbarázdás
kősósziklákból állnak, melyek esős időben szürkék,
míg szép időben hófehéren csillognak |
|
Egy nagyobb sótömzs |
|
A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga
1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú,
és 2700 m mélységben gyökerezik |
|
A szovátai Medve-tó Székelyföld legnépszerűbb fürdőhelye.
Vize 10-szer sósabb, mint a tenger, a fürdőzők szinte lebegnek a víz felszínén.
Hőmérséklete a felszínén 20 fok körüli, másfél méter mélyen elérheti az
50-60 fokot is. Nevét onnan kapta, hogy alakja egy kiterített
medvebőrre hasonlít. Vize meddőség ellen jótékony hatású. |
|
Szovátán épülnek az új villák is, de nagyon sok régi,
monarchiabelivel is találkozhatunk |
|
Szovátai utcarészlet |
|
A szárhegyi Lázár kastély. A reneszánsz kastély a XV-XVI. században épült.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem itt töltötte gyermekkorát,
ugyanis édesanyja a Lázár családból származott.
( itt kezdődnek a gyergyói képek ) |
|
A kastély udvara |
|
Kilátás a kastély tornyából Szárhegyre,
a háttérben az erődtemplom tornya látszik |
|
A szárhegyi Ferences templom és kolostor |
|
Szerpentin a Békás-szorosban |
|
Az 1154 m magas Oltárkő |
|
A szoros itt valóban nagyon "szoros" |
|
A Békás-patak a szorosban |
|
Egy közelebbi kép a patakról |
|
A Gyilkos-tó, a "Székely Svájc" |
|
A tó a Kis-Cohárddal |
|
A hajdani fenyőerdő maradványai még kilátszanak a vízből |
|
1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része
leszakadt és elzárta a patak folyását.
Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai
összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák.
A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a
földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is
maga alá temette. |
|
Szekeres túra Borospatakáról "Betyárral"
az Apahavasra ( itt kezdődnek a gyimesi képek ) |
|
Tehenek az Apahavas tetején |
|
Szieszta |
|
Kilátás Palánka felé |
|
Birkák a havason |
|
Egy újabb magányosan pihenő tehén - sok, ilyen
szokatlanul világos "albínó" tehénnel találkoztunk |
|
Táj a Boros-pataka mellett |
|
A borospatakai Boros Gyimesi Skanzen és Panzió |
|
Antal Mária néprajzi kiállítása Gyimesbükkön - gyönyörű kézimunkák |
|
Kilátás a Rákóczi várból Gyimesbükkön,
az ezeréves határnál |
|
A háttérben a Rákóczi vár magasodik, előtérben a 30-as
számú őrház Gyimesbükkön, még a felújítás előtt.... |
|
...és 2008 pünkösdjén, szépen rendbe hozva, már a felújítás után |
|
Az őrházban kiállítást rendeztek be, Bilibók Ágoston
gyűjteményéből - egy korabeli fénykép, a sok más kiállítási tárgy
mellett ez is látható |
|
64 év után ismét magyar mozdony Erdélyben -
egy helyi csángó férfi bölcs mondása szerint:
"nincs olyan hosszú mise, amely véget ne érne egyszer".
2008. május 11-én 1/2 12 körül megérkezett a Székely Gyors,
a Szent Koronás címert viselő Nohab vontatta
zarándokvonat a gyimesbükki állomásra -
mi sem hagyhattuk ki, hogy megörökíttessük
magunkat a mozdony előtt |
|
Az állomásról gyalog haladtak át a vonat utasai az ezeréves
határnál lévő őrházhoz - közben mindenhonnan
érdeklődő tekintetek figyelték a menetet |
|
Gyimesbükk Kontumáci kápolnája, a pünkösdi mise színhelye,
az őrházzal szemben fekvő hegyoldalban |
|
A 30-as számú őrház avatása Gyimesbükkön, 2008. május 11-én,
pünkösd vasárnapján - a felújítás kezdeményezője és egyik fő szervezője
Deáky András, gyimesbükki tanár volt |
|
A Tatros folyó, mögötte az őrház |
|
64 év után újra magyar mozdony az ezeréves határon - a délutáni
órákban megérkezett a Nohab mozdony az őrházhoz is,
ahol nagy ünneplő közönség várta |
|
Az őrház előtt állunk |
|
Az őrház előtti, a Szent Koronát formázó,
lőrésekkel ellátott bunker teteje |
|
Ismét a Tatros, most a másik partjáról nézve,
háttérben a Kontumáci kápolna |
|
2010 pünkösdje - harmadik alkalommal érkezett a
Székely Gyors Gyimesbükkre - gyimesi csángó zenészek
várják a vonat érkezését a gyimesbükki állomáson |
|
Csángó lányok népviseletben, szintén az állomáson, a vonatra várva |
|
2010. május 23-án, pünkösd vasárnapján, első alkalommal érkezett
Gyimesbükkre a Széchenyi év alkalmából átfestett Taurus vontatta
Csíksomlyó Expressz - a mozdony a Széchenyi év alkalmából őt ábrázolta |
|
A Székely Gyors helyi idő szerint fél egykor futott be a gyimesbükki
vasútállomásra, húsz perccel a Csíksomlyó Expressz érkezése után.
Mindkét vonatot hatalmas tömeg várta, és sok szeretettel fogadta |
|
A mozdonyon Széchenyi mondata: "Merjünk nagyok lenni!" |
|
A gyimesbükki vasútállomás és az őrház közötti, gyönyörű gyimesi táj |
|
Virágok a sínek feletti réten |
|
Gyimesi csángó lovasok a hegyoldalban |
|
Kilátás a Kontumáci kápolnától az őrház felé |
|
A Kontumáci kápolna |
|
A hegyoldal tele ünneplőkkel |
|
Délután három órakor megérkezett az őrházhoz a Csíksomlyó Expressz
és a Székely Gyors mozdonya |
|
Gyimesbükkön létrehoztak egy emlékhelyet az itt hősi halált halt
katonáknak. Felavatása 2010 Pünkösd vasárnapján volt (május 23.).
Az emlékhely keresztje és domborműve, mögötte a kápolna. |
|
Az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum Gyimesfelsőlokon. a Berszán Lajos
atya által alapított iskolát 2000 Pünkösdjén avatták fel.
Az iskolában általános iskola és gimnázium működik,
a környékben lakó csángó-magyar fiatalok magyar nyelvű
oktatását szolgálja. |
|
Kicsengetés (ballagás) a gyimesfelsőloki
Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumba,
erre az alkalomra a gyerekek és a fiatok csángó
népviseletet öltöttek magukra
(a kislányon székely népviselet van) |
|
Kislányok csángó népviseletben |
|
Erdélyben a ballagást kicsengetésnek hívják. Gyimesfelsőlokon mindig
Pünkösd vasárnapján tartják meg a Árpádházi Szent Erzsébet Római
Katolikus Gimnáziumban. Mi már csak a végére értünk oda,
de így is nagy élmény volt a népviseletbe öltözött fiatalok előadása. |
Szép képek ! Gratulálok !
VálaszTörlésAttila
Kedves Katalin!
VálaszTörlésNagyon szép a honlapja. Utólagos hozzájárulásával már fel is tettem a honlapunkra a linkjét. (Itt található: http://mjkt-k.blogspot.com/p/erdely.html)
A Magyar-Japán Kultúrcsere Társaság keretében kárpát-medencei magyar művészeket mutatunk be honlapunkon.
Szívesen készítenénk egy oldalt az Ön honlapjának részletes ismertetésével.
Ha érdekli az ötlet, válaszoljon az alább megadott honlapon található villanyposta-címemre.
Üdvözlettel
Dr. Hankó László
http://www.mjkt-h.com/
Nagyon szep a honlapja :)
VálaszTörlésEs koszonom szepen azt a kepet a csango lovasokkal,enis kosztuk vagyok es orulok hogy meg szerezzhettem onnek koszonhetoen ezt a kepet :)
Örülök, hogy örömet szerezhettem a képpel. Ha megadja az email-jét, elküldöm a kép eredetijét, nagyobb méretben.
VálaszTörléskatalin595@gmail.com