2013. február 25., hétfő

Magvas szendvicskenyér

A kenyér felszeletelve

A kis vekni még egyben

Hozzávalók: 25 dkg liszt, kb. egy kiskanál só, 2 dkg élesztő, fél kiskanál cukor, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál kefir, 1-1 evőkanál len- és szezámmag, langyos víz, 1 tojás fele,
a tetejére: a tojás másik fele és héjnélküli tökmag.

A lisztben elkevertem a sót, kis mélyedésbe morzsoltam az élesztőt, langyos vizet öntöttem rá, megszórtam cukorral és egy kis liszttel, majd vártam míg feljön az élesztő. Közben a len- és szezámmagot serpenyőben megpirítottam, és hozzáadtam a lisztes keverékhez. Az olajjal, a kefirrel, a fele tojással és langyos vízzel bedagasztottam a tésztát. Egy 25 cm-es, sütőpapírral bélelt formába tettem, ebben kelesztettem. A magvak miatt talán kicsit több idő kellett neki, míg megkelt, ekkor a tojás maradékéval megkentem és megszórtam a tökmaggal. Előmelegített sütőben közepes lángon sütöttem meg. Ha a teteje nagyon pirulna, érdemes fóliát rátenni.

Az előkészületek

A tészta a formában, sütés előtt

A kenyér már melegszendvicsként, sonkával, sajttal, kolbásszal,
mustárral, ízlés szerint töltve.....

2013. február 17., vasárnap

Zelleres tojássaláta

A tojássaláta sonkával tálalva

Könnyű tavaszi saláta, de jól esik már így télutóján is. Csak magában is finom, de egy-két szelet sonkával, vagy töltött sonkatekerccsel még kiválóbb.

Hozzávalók 4 személyre: 8 főtt tojás, 1 közepes zellergumó, 1 csokor újhagyma,
a tartármártáshoz: 2 kis doboz (kb. 300 gramm) tejföl, ízlés szerint majonéz, mustár, citromlé, porcukor, só, és őrölt bors,
a díszítéshez: salátalevél, egy-két szelet kígyóuborka és piros húsú vagy kaliforniai paprika, apró kockákra vágva.

Először a tojásokat főztem, majd lehűtöttem. A zellert nagy lyukú reszelőn lereszeltem, sóztam, fél órát állni hagytam. A tartármártást elkészítettem a hozzávalókból. A tojásokat felszeleteltem, néhány szebb szeletet eltettem a díszítéshez, a többit egy kicsit kisebbre vágtam, és a zellerrel együtt belekevertem a tartármártásba. Újhagymám sajnos most nem volt, így kimaradt, de ezt is karikára vágva a többihez kell keverni. Tálaláskor salátalevelekre halmoztam a tojássalátát, és a képeken látható módon kidíszítettem.

Egy közelebbi kép a tálról

2013. február 14., csütörtök

Almás-krémes


Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 12 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 12-13 dkg vaj vagy margarin (egy kocka fele), 2 egész tojás, 1 csomag sütőpor, kevés tej,
a töltelékhez: 10 dkg vaj vagy margarin, 10 dkg porcukor,
2 tojás sárgája, 1 evőkanál cukor, 3 evőkanál liszt, 2-3 csomag vaníliás cukor, 3 dl tej,
1,5 kg alma, 2 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 1 evőkanál vaj vagy margarin, fahéj, citromlé.

A tésztához valókat összegyúrjuk, annyi tejjel, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Hideg helyen fél órát pihentetjük, majd három részre osztjuk. Mindegyiket  kisodorjuk kb. 20x35 cm nagyságúra, villával megszúrkodjuk, és külön-külön megsütjük, közepes vagy kis lángon. Nem baj - sőt jó is -, ha a sütésnél kicsit kiszárad, a töltelék úgyis megpuhítja.
A töltelékhez a 10 dkg margarint a 10 dkg cukorral habosra keverjük, félre tesszük.
A tojássárgájákat kikeverjük az 1 evőkanál cukorral, a liszttel (nekem volt egy megkezdett vaníliás pudingom, ezért a liszt felét ezzel helyettesítettem), a vaníliás cukorral és a tejjel, majd sűrű krémmé főzzük. Ha kissé kihűlt, hozzákeverjük az előzőleg habosra kevert vajas masszához.
Az almát meghámozzuk, lereszeljük, meglocsoljuk citromlével, fahéjjal ízesítjük, hozzáadunk 2 evőkanál cukrot, és az 1 evőkanál vajjal megdinszteljük. Ha ezzel is készen vagyunk, az előző vajas-tejes krémet hozzákeverjük az almáshoz, és megtöltjük vele a lapokat. Felszeletelés előtt minimum 2-3 óráig hűvös helyen pihentetjük, hogy kellően "összeérjen" a süteményünk, de másnapra még finomabb lesz. Tálalásnál tetejét porcukorral meghintjük.

2013. február 7., csütörtök

Paprikás krumpli - magyarosan, gazdagon



A paprikás krumpli az egyik legegyszerűbb étel, melyet valószínű mindenki el tud készíteni. Mindidáig nem is került fel a blogomra, de mivel most egy kicsit feldúsítottam húsos kolozsvári szalonnával, így megérdemli, hogy itt legyen. Kiskoromban nem is szerettem, az általános iskolai kirándulások alkalmával mindig ezt kellett főzni, és az általában híg, vizes volt, ami nekem nem ízlett....

Hozzávalók: kb. 5-6 szem krumplihoz 2 nagyobb hagyma, egy arasznyi csípős füstölt kolbász, személyenként egy-egy szelet húsos füstölt kolozsvári szalonna, só, őrölt bors, 2-3 kiskanál törött paprika, egy kisebb paradicsom és egy-két szelet színes húsú paprika (jelen esetben ez utóbbi kettő fagyasztott, idényben friss), esetleg sózott darált pritaminpaprika krém.

A szalonnát bevagdostam, kisütöttem, majd a szeleteket kivettem és félretettem. A megmaradt zsíron megdinszteltem az apróra vágott hagymát, hozzáadtam a törött paprikát, a krumplit, a paradicsomot illetve a paprikaszeleteket, és megborsoztam. Felöntöttem annyi vízzel, hogy jól ellepje az egészet. Egy kiskanál paprikakrémet is kevertem bele, gyengén sóztam, a tetejére sorakoztattam a kolbász karikákat és a kisült szalonna szeleteket. Ezután  már csak meg kellett várni, míg készre fő. Friss kenyérrel és savanyúsággal, csípős paprikával tálaltam.

2013. február 4., hétfő

Flódni


Ezt a receptet már régebben kinéztem magamnak, de csak most került rá sor. A "Nagy süteménykönyv" című könyvben találtam rá, és némi módosítással készítettem el. Például tettem bele sütőport is, az nem árthat, ha ennyi töltelék van benne. Aztán az eredeti receptben a tésztához 1 dl fehér bort kellett volna adni, én tejfölre cseréltem, féltem hogy a bor nagyon "eláztatná" a tésztát. De így is nagyon finom lett.....

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj vagy margarin, 3 tojás sárgája, 10 dkg cukor, egy kis doboz tejföl, 2 púpozott mokkáskanál sütőpor, kb fél tasak, 
az almatöltelékhez: 80-90 dkg alma, 2 evőkanál méz, citromlé, ízlés szerint őrölt fahéj és szegfűszeg,
a máktöltelékhez: 20 dkg darált mák, 10 dkg cukor, 5 dkg mazsola, 1 dl tej, fél citrom reszelt héja,
a diótöltelékhez: 20 dkg darált dió, 10 dkg cukor, 5 dkg mazsola, 1 dl tej, fél citrom reszelt héja,
a lekenéshez: tojás.

A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a sütőport, a cukrot, a tojássárgájákat és annyit a tejfölből (majdnem az egész doboz kell hozzá), hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Amíg elkészítjük a tölteléket, a tésztát hűtőbe tesszük.
A mákos és a diós töltelékhez a hozzávalókat összekeverjük, és rövid ideig főzzük, majd hagyjuk kihűlni.
Az almát lereszeljük, hozzákeverjük a mézet, a fűszereket, és meglocsoljuk egy kis citromlével. A tésztát négy részre osztjuk, külön-külön kisodorjuk.
A tepsi aljára terítjük az első tésztalapot, erre kerül a diós töltelék, ismét tészta következik, majd a mákos töltelék, erre kerül a harmadik tészta, aztán az almás töltelék (ha nagyon sok levet eresztene, kicsit kinyomkodhatjuk), végül befedjük az utolsó lappal. Villával megszúrkodjuk, lekenjük tojással, és előmelegített sütőben kb. 170 fokon 60-65 perc alatt készre sütjük.
Csak akkor szeleteljük fel, ha teljesen kihűlt. Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral, akkor mutatósabb....

2013. február 1., péntek

Tyúkhúsleves cipóban

A leves a cipóban tálalva

Kicsit közelebbről...

Kati blogszülinapi játékot hirdetett, melyre ezzel a levessel készültem. Olyan étellel lehet benevezni, mely valamilyen irodalmi műben szerepel. Én egy Mátyás királyos mesét választottam, melyben tyúkhúslevest főz egy anyóka. 

Akinek van néhány perc ideje, annak ajánlom, hogy olvassa el a bejegyzésem végén lévő kedves kis mesét, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató és tanulságos....

Kicsit utánanéztem a történelemnek is, kiderült, hogy Mátyás menyegzőjén a 24 fogásból az első egy fehér cipóban tálalt kappan leves volt. Már abban az időben is sokféle zöldséget és fűszert használtak. Már ismerték a szegfűszeget, borsot, szerecsendiót, gyömbért, sáfrányt, fahéjat..... Egy helyen ezt olvastam a korabeli királyi esküvőről: "Hogy a húslének kellemes ízt adjunk, különféle zöldségneműeket vetünk bele, jóféle fűszerszámokkal egyetemben". De olvashatunk érdekességeket Mátyás idejéből a magyar konyháról  itt is.


A mese lényege, hogy az anyóka annyi aranyat kap, ahány zsírszem gyöngyözik a leves tetején.....

Hozzávalók a leveshez: csirke- vagy tyúk aprólék, vagy akár egy fél tyúk, 2-3 sárgarépa, 1-2 fehérrépa, egy darab zellergumó, 1 hagyma, 3-4 db kelbimbó, egy darab karalábé, petrezselyem- és zeller- vagy lestyánlevél, só, szemes bors, szegfűbors, borókabogyó, egy darabka friss gyömbér, hozzávalók 4 db cipóhoz: 50 dkg kenyérliszt, 2,5-3 dkg friss élesztő, kb. 3,5-4 dl langyos víz, 2 kiskanál só, egy kiskanál cukor.

A húst feltettem főni hideg vízben a sóval és a fűszerekkel, a répákat csak később adtam hozzá, mert azok rövidebb idő alatt főnek meg, mint a tyúk. A kelbimbókat még később tettem bele, ezeknek sem kell sok idő, hogy megpuhuljanak. A kész levest leszűrtem, és csak az asztalnál, közvetlenül az étkezés előtt mertem bele a cipókba.
A cipókhoz a lisztet elkevertem a sóval, közepébe morzsoltam az élesztőt, ráöntöttem a langyos vízből, megszórtam a cukorral, és vártam míg feljön az élesztő. Ezután a többi vízzel jól bedagasztottam és kelni hagytam. A megkelt tésztából megformáztam a cipókat, tetejüket bevagdostam, és a tepsiben még 15 percig kelni hagytam. Ekkor megkentem vízzel, és előmelegített sütőben megsütöttem. A kisült, forró cipókat még egyszer lekentem a vízzel, majd amikor kicsit már kihűltek, a tetejüket levágtam, belsejüket kivájtam. A levest csak közvetlenül étkezés előtt mertem bele, hogy minél kevésbé ázzanak el.
Finom lett így együtt, bár Mátyás korában biztosan másképp készült, de az akkori ízeket felidézni már úgysem lehet.....


A cipók a második kelesztés után, sütésre készen

A kisült cipók


Mátyás és az anyó
 
Mátyás király vadászgatott egy rengeteg erdőben társaival. Délfelé járt az idő, készítette a szakács az ebédet, de Mátyás az idő alatt úgy elcsámborgott, hogy eltévedt. Ráesteledett, de még mindig nem lelte barátit. Elfáradt, elcsigázódott, mikor megpillantott egy pislogó fényt. No, oda már bemegy, megpihen éjszakára. Egy öreg anyóka lakott ott.
Beköszönt:
- Adjon isten jó estét, édes öreganyám!
- Adjon isten neked is, fiam! Mi járatban vagy?
- Eltévedtem. Vadásztam társaimmal, de sehogy nem találom őket.
- Édes fiam, a sötétben már úgysem találod meg őket, ha a világosban nem találtad. Itt van ez a dikó, ezen megpihenhetsz reggelig. Vacsorát nem tudok neked adni... De várjál csak, van egy tyúkom, azt levágom.
Levágta az anyóka a tyúkot, megkopasztotta, főzött belőle jó húslevest. Megmelegedett Mátyás szíve, mikor eléje tette az anyóka a párolgó, finom levest. Megolvasta hány zsírszem gyöngyözik a leves tetején, és azt mondta:
- Tudod-e, anyóka, ki vagyok én? Bizony Mátyás király.
- Ó, fiam, ne haragudj rám, nem ismertelek meg, és királyhoz illően meg sem tiszteltelek.
- Nagyon elégedett vagyok, anyókám, mert egyetlen tyúkodat is levágtad a vendégnek, és megfőzted levesnek. Most annyi aranyat kapsz tőlem, ahány zsírcsepp gyöngyöződik a levesed tetején.
Elővette Mátyás király a pénzes zsákját, és híja nélkül kiszámolta az asztalra az aranyakat.
No, erre betoppantak vadásztársai.
- Jaj, királyunk, az egész erdőt bejártuk érted! Miért jöttél ilyen messze tőlünk? Nagyon aggódtunk érted.
Közben meglátták az asztalon a sok aranyat, megtudták, miért kapta az anyóka a gazdag jutalmat.
"No - gondolta magában a kuktája -, majd főzök én a királyomnak olyan zsíros levest, hogy nem győzi nekem az aranyakat olvasni a zsákjából."
Hazamentek. A kuktája mindjárt másnap elkészítette a tyúkhúslevest, feltálalta. Mátyás király sejtette, honnan fúj a szél, hát méregbe gurult:
- Te kukta, elrontottad a levest, ehetetlen, mert csurom zsír az egész. Többet nem leszel a kuktám, amerre akarsz, arra mehetsz!
Lekókadt fejjel hagyta ott a kukta a királyi udvart. Sok aranyat akart, de nem kapott semmit.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...