Erdélyi utazások 6. - Székelyföld: Felcsík, Alcsík és a Kászonok környéke, 2005-2010

Most a Csíki-medencében és Kászonokban tett kirándulásainkból szeretnék néhány szép helyet bemutatni, elsőként a talán legismertebb Csíksomlyót, ahova minden pünkösdkor sok ezren zarándokolnak el, határokon innen és túlról egyaránt. De ezen kívül ez a tájegység is tartogat sok érdekes látnivalót, építészeti és természeti szépséget, ritkaságot, melyek mind arra várnak, hogy felfedezzük őket.

Aki még több képet szeretne megtekinteni Erdélyről, az látogasson el Horváth Ferenc nagykörűi barátunk Erdélyi tájakon nevű honlapjára, vagy Csedő Attila, székelyudvarhelyi barátunk Fotóblogjára, vagy honlapunkra, a "Minden, ami magyar"-ra.

Csíksomlyó, a  Ferences kegytemplom - jönnek a zarándokok
a pünkösdi misére

A csíksomlyói Ferences kegytemplom
1804 és 1876 között épült

Az oltár Babba Máriával

Babba Mária - a világ legnagyobb kegyszobra (XVI. sz.)

Az új, Szent Koronát formázó kápolna Csíksomlyón

A Szent Antal kápolna - távolban a Hargita

Szegedi Csanád vezetésével vonulunk a kettős kereszt alatt

A Szent Korona másolata

Babba Mária, a kegyszobor másolata a
Hármas-oltár mellett

Várakozás, beszélgetés a barátainkkal - háttérben a Nagy-Somlyó

A csángók a kordon előtt

Barantások

Huszárok teljes díszben

Érkezik a kordon

Ismét huszárok

Sok szép zászló, és a Hármas-halom oltár oldalról nézve

Székely férfiak

Gyülekezés - távolban a Hármas-halom oltár

És egy közelebbi kép az oltárról

Sok százezer magyar ünnepli együtt a Pünkösdöt és az összetartozást

Csíkszereda, a sétálóutca - bár ezen a képen nem látszik, de
Csíkszereda Erdély leghidegebb városa, nem ritka télidőben a -30 C fok sem

A Mikó-vár, melyben a Csíki Székely Múzeum működik.
A vár hátulról, a skanzen felől nézve.

A vár udvara. Az eredeti, négysarokbástyás, késő reneszánsz stílusú várat
a XVII. század első felében Hídvégi Mikó Ferenc, Bethlen Gábor
fejedelem tanácsosa építtette. Az 1661-es tatár pusztítás során a mainál
sokkal díszesebb vár nagy része elpusztult, és csak a XVIII. század elején
építették újjá, melyet főleg laktanyának használtak.

Csíki tisztaszoba a XIX. század végén - néprajzi kiállítás
a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban

Gyimesi csángó férfi mellény - szintén a kiállításon

Csíki székelykapuk a vár udvarán

Skanzen a csíkszeredai Mikó-vár udvarán - csíkkozmási lakóház, 1856-ból

A Makovecz Imre által tervezett Millenniumi templom
Csíkszeredában, Nagyboldogasszony és a magyar
szentek tiszteletére szentelték fel 2003. október 18-án

A templombelső - szárnyas tabernákulum

A székely vértanúk emlékműve Madéfalván.
1764. január 7-én a császári katonaság Madéfalva határában
 200 védtelen csíki és háromszéki székelyt mészárolt le.

A csíkrákosi katolikus templom, épült a XIII. században

Az 1444-ben épült csíkkarcfalvi erődtemplom

Az egyik székelykapu a templomhoz vezető úton

Kirándulás az Egyeskőhöz - kilátás útközben

Egy szép út menti virág

Mögöttünk az Öcsém-tető sziklái látszanak

A menedékház és az Egyeskő 1608 m magasan a Hagymás-hegységben

Kedvencem, az Egyeskő

Egy kis szorgoskodó

Az Öcsém-tető, már jövünk vissza az Egyeskőtől

Az Akó-kapu a Fiság-völgyének bejáratánál  -  a kapu 12,29 méter hosszú
és 5 méter magas. A csíkszentgyörgyi Molnár György kapufaragó fiaival,
Lászlóval és Józseffel készítette 2004-ben.

Turulos emlékmű a háborúk áldozatainak
emlékére, a Csíkszentgyörgyhöz
tartozó Csíkbánkfalván

A csíkszentgyörgyi vártemplom 757 m magasságban van a Fiság-völgyében.
Építési ideje 1336-ra tehető. Az erődített fallal körülvett templomot az
évszázadok során többször javították és nagyobbították,
mai formáját a késő gótikus XV-XVI. századi átépítés során nyerte el.

A templombelső

Székelykapu Csíkszentgyörgyön

Temető és templom Csíkszentgyörgyön

Csíkmenaság XV. századi, de Árpád-kori alapokra épült temploma

A templomban ottjártunkkor, 2010-ben is még az évek óta
tartó felújítási munkálatok folytak

2010. július 25-én avatták fel Csíkmenaságon az
„Összetartozás emlékművét”, amely egyszerre tiszteleg
a két világháború hősei előtt, ugyanakkor a
Kárpát medencében élő összes magyar
összetartozását is szimbolizálja

Kirándulás Csíkmenaságból az Ágas-havas felé,
a háttérben Pottyand település látszik

A Csíkmenaság és Pottyand környékén tett kirándulás során
volt időnk felfedezni az élővilág szépségeit is

Az 1849-es Nyerges-tetői emlékmű - vele szemben egy
dombon állnak a kopjafák, az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc áldozatainak tömegsírja felett

 Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy feltartóztassa a cári
csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es nagy vihar
következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt,
azonban a sírhelyre egy sem esett.

Szépen faragott székelykapu Kászonaltízen

Kászonaltíz római katolikus temploma XV. századi alapokra épült, az
Egyházhágón, 719 m magasan található.
Műemléktemplomként tarják nyilván.

A Sólyomkő sziklatömbje, Tusnádfürdőről nézve

Tusnádfürdő látképe a település fölötti 824 m magas Sólyomkőről

A Csukás-tó a Sólyomkőről nézve. A tavat 1900-ban mesterségesen hozták
létre, 1928-ban standfürdővé alakították.
Ottjártunkkor sajnos elég hínáros volt.

Kilátás a Sólyomkő szikláiról

Feszület a hegytetőn

A Szent Anna-tó melletti Szent Anna kápolna

A Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó Tusnádfürdő és Bálványosfürdő között fekszik.
Európa egyetlen vulkáni eredetű krátertava,
amely majdnem szabályos kör formájú.

Légyölő galóca a tó partján

A Mohos-tőzegláp a Szent Anna-tó ikerkráterében alakult ki,
közlekedni a lápra épült fapallókon lehet

Rovarevő növény a lápban

Szitakötők

Az egyik tó a láp területén

Székelykapu Torján - 15,06 m széles és 9,5 m magasságú ez a székelykapu,
amit 2005. szeptember 10-én avattak fel a település Kézdivásárhely felőli
bejáratánál. A kaput torjai tölgyből, helyi mesterek faragták.
Tervezője és a minták faragója  Pethő Sándor, aki édesanyjától tanulta
meg a faragást és ma is az ő rajzait használja munkáiban.

Árpád fejedelemnek saját készítésű Árpád-házi l
obogót vittünk Torjára, 2007-ben. A zászló egy
évvel később, mikor ismét arra jártunk, bár kissé
viharverten, de nagy örömünkre még mindig ott
lobogott. A szobor alkotója Miholcsa József
marosvásárhelyi szobrászművész.
A szobor a templomdombon áll,
avatása 2003. július 26-án volt.

Ezzel a szomorú, de szép verssel szeretném zárni a Csíki képsorozatot:

Ezért a verséért 1920-ban Kárpáti Piroska tanárnőt a románok felakasztották:

Üzenet Erdélyből

Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek?

Ez itt magyar föld, és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!
Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!

Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok!
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyük tépik a szívünket,
Rablóhadak szívják a vérünket!

Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban: egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!

Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!

Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!