Almás pite

A felszeletelt süti, mellé nagyon jól esett egy pohár
almás-fahéjas gyümölcstea....

Szeretjük az almás pitét, mint minden almás sütit, édességet. Most vettem csak észre, hogy nincs fent a blogomon, amit gyorsan pótolnom kellett 😉.

Egy régi, családi recept alapján szoktam sütni, ahogy Anyukám is évtizedekig készítette a családnak....

Hozzávalók a tésztához: 45 dkg liszt, 25 dkg margarin, 10 dkg cukor, 2 tojás sárgája, fél tasak sütőpor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 citrom héja, 0,5-1 dl tejföl - amennyi szükséges hogy a tészta jól összeálljon,

a töltelék alá: egy-két kanálnyi zsemlemorzsa vagy gríz, 

a töltelékhez: kb. 1 kg alma, egy-két evőkanál citromlé, ízlés szerint cukor és őrölt fahéj, 

a teteje megkenéséhez: 1 tojás.

Elkészítése:
A sütőport elkevertem a lisztben, elmorzsoltam benne margarint, majd hozzáadtam a cukrot, a vaníliás cukrot, a citrom reszelt héját és a tojássárgáját. Elkezdtem összegyúrni a tésztát, annyi tejföllel, amennyit megkívánt a tészta, hogy jól összeálljon, de ne legyen túl puha sem.
Ezután hűtőbe tettem, kb. fél órára, ameddig elkészítettem a tölteléket.
Az almát meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem, közben meglocsoltam a citromlével, hogy ne barnuljon meg nagyon, és jó ízt is adjon. Pár percet vártam, majd jól kinyomkodtam.
A megpihent tésztát kétfelé választottam, egyenként kisodortam. Az egyik lapot a tepsi aljár fektettem (normál méretű zománcozott tepsi), megszórtam a grízzel, elsimítottam rajta az almát, megszórtam ízlés szerint cukorral és őrölt fahéjjal.
Tetejére tettem a másik tésztalapot, megkentem felvert tojással, és villával megszurkodtam. Előmelegített sütőben megsütöttem. Kb. fél óra kell neki, de ez sütőtől függ.
 

Mikor kihűlt felszeleteltem és megszórtam porcukorral, majd jóízűen elkezdtünk falatozni belőle 😋.

Zöldséges kuszkusz csirkemellel

Zöldséges kuszkuszt máskor is készítettem már, most csirkemellet sütöttem ehhez a finom, könnyű körethez. Igazi tavaszi fogás volt a sokféle zöldséggel és az izgalmas fűszerekkel...

A kuszkusz hántolt őröletlen, vagy durvára őrölt durumbúzából készül, berber eredetű étel. Főleg az arab gasztronómiában használják köretként, de mára világszerte népszerűvé vált. A boltokban kapható kuszkusz előkezelt, így nem kell főzni, csak leforrázni. Zöldséggel és ízletes keleties fűszerekkel változatos, gyorsan elkészíthető köret lesz belőle.

Hozzávalók a kuszkuszhoz : 1,5 dl kuszkusz, 3 dl forró víz, só, őrölt római kömény, -koriander, -szegfűbors, -mustármag és -fehér bors, Cayenne bors, 1-1 közepes vöröshagyma és lila hagyma, fél kápia paprika, 1 sárgarépa, kis marék zöldborsó és csemege kukorica, kevés olívaolaj, 

a sült csirkemellhez: kb. 25 dkg csirkemell, só, bors, szárnyasokhoz való házi fűszerkeverék (vagy bolti), olívaolaj, zsír vagy más zsiradék.

Elkészítése:

A kuszkuszra dupla mennyiségű forró vizet öntöttem, sóztam, és vártam míg az összes vizet felszívja. Közben a sárgarépát kis kockákra vágtam, ezt is sóztam, és a borsóval együtt kevés vízben roppanósra megfőztem .
A vöröshagymát apróra vágtam, kevés olajon megdinszteltem, majd hozzáadtam a szintén feldarabolt kápia paprikát és a nagyobb darabokra vágott lila hagymát. Ezekkel már csak 1-2 percig pároltam, hogy szintén roppanósak maradjanak. A kukorica konzerv volt, ezzel nem volt semmilyen teendőm.
Mikor a párolt zöldségek mind elkészültek mindent összekevertem, és ízlés szerint megszórtam az őrölt fűszerekkel.

A csirkemellet feldaraboltam kockákra, sóztam és ízlés szerint fűszereztem, majd kevés olívaolajon elkezdtem pirítani. Mikor minden oldala szépen megpirult kevés vízzel felöntöttem, és fedő alatt készre pároltam. Addigra szépen zsírjára sült, de az egész művelet nem tartott sokáig, hamar elkészült.

Tálalásnál egy nagyobb tálra mertem a kuszkuszt, és rá a közepére a csirkehusit. Nagyon finom volt!

Kossuth-kifli Váncza módra

A Kossuth-kiflik porcukorral meghintve....

...és még porcukor nélkül

Az egyik kifli kettévágva

A kiflik eredeti receptje

Március 15-re sütöttem ezeket a finom, omlós dió töltelékű Kossuth-kifliket. Kicsit másmilyenek, mint az ismert Kossuth kiflik, de nagyon finomak.

Réges-régi recept. Egy 1936-ban kiadott, de az is már a tizennegyedik háromszorosra bővített kiadású eredi Váncza könyv, amiben benne van a recept. A könyv címe "A mi süteményes könyvünk". Nekünk megvan az eredeti és az 1989-es után-nyomtatása is, ez utóbbiból fényképeztem le a receptet. Így a hozzávalókat és az elkészítését külön nem írtam le, itt fentebb olvasható.

Ani is e könyv alapján sütötte meg az ő ünnepi kiflijeit, így jött nálam is a gyors elhatározás, hogy március 15-re nálunk is legyen aktuális sütemény.

Mindent ugyanígy készítettem, csak a tésztát vékonyabbra sodortam, és a töltelékbe kevesebb cukrot, valamint egy citrom reszelt héját is beletettem. A kisült kiflik tetejét pedig meghintettem porcukorral.

Nekem 24 db kifli lett, a tésztából két nagy kört nyújtottam, és mindkettőt 12 cikkelyre vágtam.

A tészta hozzávalói

A tészta kisodorva, rajta a töltelék

A kiflik feltekerve, megkenve tojással és megszórva vágott dióval

Tepsiben sütés előtt...

...és sütés után

Vadas marhapofából

Szép marhahúst kaptunk a piacon, így adott volt, hogy vadas lesz belőle, mert idén még nem volt az asztalunkon.

Már van több vadas recept a blogomon, mind különbözik egy kicsit a másiktól, ízre is és kinézetre is, de abban egyeznek, hogy mindegyik nagyon finom volt. Volt, amelyiket úgy készítettem, hogy a zöldségeknek csak a felét turmixoltam le, és krumpli krokettel ettük, és volt amelyiket pulykahúsból főztem. Most szarvacska tésztával tálaltam - én ezzel szeretem a legjobban -, de volt régebben hogy zsemlegombóccal. És egyszer nyúlhúsból is készült, az is nagyon finom volt.

Marhahúsból a legjobb, de főztem már pulykából is, az is ízlett. Persze vadhúsból lenne az igazi, de ahhoz még nem volt szerencsén hozzájutni,

Hozzávalók: 40 dkg szeletelt marhapofa,
a páchoz: 1 nagy hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, mustár, olívaolaj, néhány babérlevél, borókabogyó, szemes fekete bors és zöld bors, szegfűbors,

 a főzéskor: 1 hagyma, kb. 3 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 db alma, egy darabka zeller gumó, egy kis darabka karalábé, pici cukor vagy méz, 1-2 kiskanál gulyáskrém vagy paradicsomkrém, 1 db erőleves- vagy húsleveskocka, 1-2 késhegynyi kurkuma,  fél dl rozé bor, 

a végén a mártás ízesítéséhez: kb 4 púpozott kiskanál csipkebogyó lekvár és ugyanennyi tejföl, és ha szükséges pici cukor vagy méz.

Elkészítése:

A húst főzés előtt 1-2 órával (de akár 1 nappal előbb is lehet) bepácoltam. Ehhez a hússzeleteket még nem sóztam, csak megkentem mustárral és egy kis olajjal, mindegyik szelet közé tettem hagymakarikákat, babérlevelet, borókabogyót, szemes fekete és zöld borsot és szegfűborsot. A végén a tetejére is öntöttem olajat, hogy nagyjából ellepje a húst, majd hűtőszekrénybe tettem főzéséig.

Ekkor a hússzeleteket a pác olajában hirtelen átsütöttem, majd kivetem. 

A megmaradt zsiradékon üvegesre pároltam egy apróra vágott vöröshagymát, hozzáadtam a pácban lévő hagymát, fokhagymát, a feldarabolt zöldségeket, az almát, a pác fűszereit, a főzésénél felsorolt többi ízesítőt is, és sóztam is. 

Rövid ideig pároltam a zöldségeket, majd felöntöttem vízzel, és beletettem az elősütött hússzeleteket is. 

Így főztem mindent együtt, időközben hozzáöntöttem a bort - és ha elfőne nagyon a vizét, azt is pótolhatjuk.

Amikor a hús is, és a zöldségek is puhára, omlósra  főttek, kivettem a húsokat, a zöldségeket pedig leturmixoltam.

Ekkor ízesítettem még a szaftot a lekvárral és elkevertem bene a tejfölt is. Még egyszer kiforraltam, visszatettem bele a hússzeleteket, és gyakorlatilag tálalható volt.

A bepácolt hús....

...és az elősütése...

A húson rajta van már a zöldség is

A kész vadas leturmixolt szaftja

 

 

 

Múlt héten Mözsön Édesapámnál töltöttem 3 szép napot, nála a kertben fényképeztem
ezeket a szép virágokat:

Még szépen nyíltak a hóvirágok

Májvirág

A téltemetők is most hozták az utolsó virágjaikat.....

....talán tényleg itt a tavasz

És a lakásban telelő aloe szép virágját is láthattam....

Kacsahúsleves gombával és házi cérnametélttel

Én sokféle fűszert, fűszermagot teszek a húslevesekbe, mindegyikből csak keveset, hogy azért egyik se "kiabáljon"....  Finom leves lett a sok zöldséggel és a házi cérnametéltemmel. Kicsit teltebb színe és íze lett, mint egy csirkehúsleves, nekünk nagyon ízlett.

Hozzávalók: 4 db kacsaszárnytő, 3-4 csirkeláb, 2 közepes-nagyobb sárgarépa, 1 nagyobb fehérrépa, egy-két darabka karalábé és zellergumó, kis darabka kelkáposzta vagy csak egy levele, 5-6 kisebb gomba,  leves zöldek (petrezselyem, zeller, lestyán), 1 hagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, só, szemes bors, egy-két csipet őrölt szerecsendió és gyömbér, pár szem koriander, szegfűbors és borókabogyó, és egy-két csipet sáfrányos szeklice vagy egy-két késhegynyi kurkuma.

Elkészítése:

A szárnyakról a húst levágtam, de a csontot is belefőztem. Hideg vízben odaállítottam a húst és a csontokat. Sóztam, beletettem az összes fűszert, a zöldfűszerek, a kelkáposzta levelet, a hagymát és a fokhagymát.
A répákat, a zellert és a karalábét kisit később adtam hozzá, mert ezeknek kevesebb főzési idő kellett, mint a kacsahúsnak. A gombát pedig még később, mert ez fől meg leggyorsabban, és nem akartam hogy túl puha legyen.
Így főztem készre, majd leszűrtem a levest, hogy szép tiszta legyen, a zöldségeket pedig összeszeleteltem.
Közben elkészítettem a tésztát, 15 dkg lisztből és egy tojásból. Meggyúrtam, kicsit pihentettem. A kis gépemmel kisodortam és finommetéltre összevágtam vele, majd kifőztem. Kész is lettem vele, mire megfőtt a leves. 

Az így készült cérnametélt a legvékonyabb fokozatra állítva is egy kicsit vastagabb, mint a bolti, de nekünk így jobban is ízlik, mert jobb tartása van ezáltal.