Eleink pünkösdi eledele - játék!!! - nálam

Már elég sok blogos játékban részt vettem, néhányszor a szerencse is kedvezett, és nyertem. Mivel már több mint 5 éve megvan a blogom, és még nálam nem volt játék, úgy gondoltam, épp itt az ideje.

Nemrég volt húsvét, s gyorsan közeleg a pünkösd. Ez alkalomból szeretnélek egy kis játékra hívni benneteket....

Olyan ételeket várok, amelyeket már nagyanyáink is az asztalra tehettek pünkösd ünnepén, ebből következik hogy paleo ételek nem játszhatnak. Ha tudtok egy-egy tájegységre jellemzőt, annak még jobban örülnék. De ha nem, akkor bármi olyat, amit pünkösdkor szívesen ennétek, lehet főétel, leves, reggeli, édesség, kalács, sós és édes egyaránt. Nagyon megfelel olyan is, ami egy-egy családban volt jellemző. Ez is érdekes lehet.
Személyenként lehet többet is küldeni, akkor nagyobb a nyerés esélye.

A játék feltétele még, hogy legyen blogotok, és jelezzétek, hogy a nálam lévő játékra jelentkeztek a bejegyzéssel.

Ételenként egy-két képet és a bejegyzésetek linkjét május 4. éjfélig várom az e-mail címemre: katalin595@gmail.com

és egy megjegyzést itt, ennél a bejegyzésnék, hogy elkészültetek vele.

Mindenkit szeretettel várok! Remélem sokan fogtok játszani - hisz kerek 4 hétet hagytam az elkészítéséhez -, és sok jó recept fog összejönni.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. 

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.  

Többféle népszokás is kialakult erre az ünnepre, a legelterjedtebb a pünkösdi király választás.

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése: fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács.... Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A Pünkösd hagyományos étele volt még a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, s a tésztákat friss gyümölccsel, eperrel, cseresznyével töltötték meg.

A székelyek nagy ünnepe a csíksomlyói búcsú, ahol a székelyek, a csángók, és a magyarok a Föld minden pontjáról idesereglenek, s mára már nem csak a katolikusok.

"A Csíkszeredához tartozó Csíksomlyón tartják minden évben a pünkösdi búcsút, mely az egész világon ismert zarándokhellyé vált. Több százezren keresik fel évről-évre, hogy együtt imádkozzanak Szűz Máriához, a magyarokért. Pünkösdi körmenetet 1567 óta tartanak annak tiszteletére, hogy a katolikus székelyek a Tolvajos-tetőn megverték János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítő csapatait. A csata pünkösd szombatjára esett, amikor az asszonyok Mária szobránál imádkoztak a győzelemért. A győztes katonák nyírfaágakkal és zászlókkal tértek vissza a csatából. A nép a győzelmet Babba Mária csodatevő erejének tulajdonította. Ez a világ legmagasabb fából faragott kegyszobra, mely 2,27 m magas."

Ez a fenti idézet abból a kis útikönyvecskéből származik, amit a férjemmel ketten készítettünk, és mi adtuk ki, a saját képeinkkel, "Zetelaka Székelyföld szívében" címmel. Elsősorban a zetelaki panziós barátainknak készítettük ajándékba, ahova már több mint 10 éve Pünkösdkor és nagyrészt nyáron is ellátogatunk. Most a játékom szerencsés nyertesét is szeretném egy példánnyal megjutalmazni....