2017. február 3., péntek

Marlenka


Marlenkát már régóta szerettem volna sütni, de mivel elég "munkásnak" tűnt, így mindig halogattam.
Most végre elkészült! Bár a krémjénél kicsit csaltam, nem a klasszikus Marlenka hozzávalókból kevertem ki - a temérdek sűrített tejet kiiktattam, helyette tejszínes pudingot használtam - de így is nagyon-nagyon finom lett!
Erről a két internetes oldalról, INNEN és INNEN merítettem a leírást róla, illetve a hozzávalókat és az elkészítésének menetét. Egy-két kisebb változtatással és egy régi családi karamellkrém receptjének az ötvözésével készült el...

A Marlenka, még felszeletelés előtt...

...és felszeletelés után...



Aki még nem sütötte meg ezt a finom, dióval és karamellel ízesített édességet, az próbálja ki, annyira nem bonyolult, mint ahogy leírtam 😊....

Hozzávalók nálam:
a tésztához: 60 dkg liszt, 20 dkg cukor (fele barna, fele normál), 3 púpozott evőkanál méz, 10 dkg vaj vagy margarin, 2 egész tojás, 1 evőkanál szódabikarbóna, 2-3 evőkanál tejföl,
a krémhez:
a karamelles részéhez: 15 dkg cukor, 2 dl víz,
a vajas-diós részéhez: 30 dkg vaj vagy margarin, 10-15 dkg porcukor (ki mennyire szereti édesen), 10 dkg darált dió, 2 evőkanál liszt,
a pudingos részéhez: 1 csomag tejszínes pudingpor, 4-4,5 dl tej,
a díszítéshez: kb. 8 dkg dió, 5 dkg csokoládé, 1 kiskanál olaj.

Először a tésztát készítettem el. A lisztben elkevertem a szódabikarbónát. A tojásokat a cukrokkal kikevertem. A margarint a mézzel felolvasztottam, s amikor kicsit kihűlt, az összes hozzávalóval együtt tésztává gyúrtam. Annyi tejföllel, hogy jól gyúrható legyen. Elfeleztem, egyenként 28x38 cm nagyságúra kisodortam. Sütőpapírral borított gáztepsi hátoldalára tettem, és még sütés előtt három részre bevagdostam a tésztát (így a hat lapot csupán két részletben kellett sütnöm). Előmelegített sütőben 8-10 perc alatt megsütöttem. Még melegen, amikor még puha volt a tészta, teljesen szétvágtam a lapokat, így kb. 12,5x 28 cm-eseket kaptam. 

A krémet a karamell elkészítésével kezdtem. A cukrot megpirítottam világos barnára, felengedtem 2 dl vízzel, és kis lángon addig főztem még, míg a cukor elolvadt. Aztán kicsit még hagytam állni, hogy teljesen felolvadjon. Két evőkanál lisztet simára kevertem egy kis tejjel, beleöntöttem a feloldott pirított cukrot, és sűrűre főztem.
Közben a diós-vajas részhez a vajat a cukorral kikevertem, hozzáöntöttem az előbb sűrűre főzött cukros krémet, hozzáadtam a darált diót is, és jól átkevertem.
Végül megfőztem a pudingot - cukrot nem tettem már hozzá, mert elég édesnek tűnt már az eddig elkevert krém - és ezt is hozzákevertem az előző krémhez.

Ezután elkezdtem a tésztalapok megtöltését. Egymásmellé sorakoztattam őket, hogy egyenletesen el tudjam rajtuk osztani a krémet, hagytam a torta oldalára is belőle.

Végezetül már csak a kidíszítése maradt. Az erre szánt diót közben sütőben kicsit megpirítottam, így könnyen le lehet dörzsölni a héját, amitől sokkal finomabb íze lesz. Megdaráltam, megszórtam vele a tetejét és az oldalát. Majd a gőz fölött felolvasztott, és olajjal elkevert csokoládéval csíkokat "rajzoltam" rá.

A tortát hűtőszekrénybe tettem. Egy, de még jobb ha két napot állni hagyjuk így, addigra megpuhul a tészta, és jól összeérnek az ízek.

Tálaláskor háromszög alakúra vágva kínáltam.


Előkészületek a tészta összegyúrásához

Az első három tésztalap, még sütés előtt...

...és sütés után

Kisült az összes lap

A krém elkészítése: először a cukrot pirítjuk meg...

...aztán a kikeverjük a vajat a cukorral

...hozzáöntjük a karamelles krémet

...simára kikeverjük

...végül hozzájön a tejszínes puding - még finomabb, krémes lesz a krém

A torta összeállítása - a lapok megkenése a krémmel

Darált pirított dióval meghintjük a tortát, aztán már csak a
csokival való díszítés van hátra...



Idézet a fent említett oldalak egyikéről, akit érdekel a Marlenka "keletkezése" :

"A Marlenka egy régi örmény sütemény továbbfejlesztett változata. A több száz éves receptúra alapja a méz, a dió és a karamell hármasára épül. Ezt a süteményt kezdte el készíteni az örmény Geyorg Avetisjan 1995-ben, miután családjával letelepedett Csehországban. Először csak a szűk baráti körnek, ismerősöknek, helyi kávézóknak készített a családi recept alapján összeállított süteményt, de a jóféle édességnek hamar híre ment, és egyre több ismeretlen is szívesen kóstolt volna az örmény mézesből.

Avetisjan bölcs üzletemberként úgy döntött, hogy magasabb szintre helyezi a mézes sütemény előállítását, így 2003-ban a - család nőtagjai után Marlenkának elnevezett - süteményt családi vállalkozásként már nagyobb mennyiségben tudták előállítani. A piac egyre bővült, s vele együtt a gyártás is egyre nagyobb volumenű lett. A termékskála kibővült, manapság már közel tízféle termékkel vannak jelen a piacon.
Az örmény mézes csodát azonban mi magunk is elkészíthetjük. Igaz, nem a létező leggyorsabb sütemény, sok lapja és alkotóeleme épp elég időt és odaadást kíván a háziasszonytól, de ahogy Avertisjan is bezsebelhette a maga dicséreteit, úgy a házilag készített mézes sütinek köszönhetően ránk is ez vár."




12 megjegyzés:

  1. Mondjam azt hogy nyeltem nagyokat:-)) Mert ez az igazság! Csodás sütemény ezt még én sem készítettem el pedig nagyon finom lehet! Most az egyik vonalkóddal nyert könyvben is láttam szerintem kifogom próbálni mert nagyon vonzó!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Éva! Én is küldtem be vonalkódokat, de még nem kaptam semmit :-) Ha megjön, megnézem majd benne :-)

      Törlés
  2. Nagyon jól néz ki, és a hozzávalók alapján biztos, hogy finom is ha szereti valaki a nagyon édeset. Olvasva a hozzávalókat nagyon édesnek gondolom, és talán az elkészítése is macerás. De tudod, ízlés dolga minden. Én, aki nem vagyok édesszájú az édességekről máshogy gondolkodok, de ez nem jelenti azt, hogy ne értékelném azt ami jó, csak nekem túl édes.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Lívia! A krémet kóstolva én is azt hittem hogy nagyon édes lesz, de összességében nem lett az :-) Legalábbis nekünk pont kellemes volt :-)

      Törlés
  3. Hű, de nagy fába vágtad a fejszédet! Vagy a fakanaladat. Nagyszerűen néz ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Ani! Végül is nem kellett olyan nagy fába vágni a fejszét, mint ahogy az elején gondoltam :-) De megérte, mert nagyon finom lett!

      Törlés
  4. Hűha! Nagyokat nyelek, olyan csábító. :) Csodás süti!

    VálaszTörlés
  5. Válaszok
    1. Köszönöm, ez a dicséret "szakembertől" még értékesebb! :-) :-)

      Törlés
  6. Kati, gyönyörűséges lett a marlenkád! És milyen finom lehetett! Én is szoktam készíteni, nagyon szeretjük! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Marcsi! Igen, ez csakis finom lehet :-)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...